Írta: Hegyesi József

Amikor a téli szürkeséget megtörve néhány órára szikrázó napsütésbe öltözik a téli álmát alvó kiskert, a madáretető körül kiszóródott magokat csipegető verébsereghez hasonlóan fel-felröppenek a különböző gondolatok a kertbarátok fejében:

• Mit is vessek/ültessek idén a kertbe?
• Mekkora területen termesszek egy-egy növényt?
• Milyen fajtát/fajtákat válasszak?
• Honnan szerezzem be a vetőmagot?
• Mindez mennyibe fog kerülni nekem?

S ahogyan a kora tavaszi növények rügyei is lassan elkezdenek mocorogni, bizony ezek a gondolatok sem hagyják nyugodni a gazdáikat. Az első két kérdésre a legtöbbször könnyen válaszol az ember a megszokott, jól bevált éves kerti rutint, valamint a konyhai felhasználás diktálta szükségleteket követve. No, de a harmadik az bizony már fogós kérdés. Nincs olyan kertészkedő, aki mindig minden fajtájával elégedett lenne, de egyébként ez így is van rendjén. Az újdonság és a kísérletezés utáni vágytól ‒ rosszabb esetben pedig szó szerint a keserű tapasztalatoktól ‒ hajtva keresünk újabb és újabb fajtákat, amelyek előtt ott áll a nagy feladat: beteljesíteni a hozzájuk fűzött reményeket. Nos, ennél a pontnál kezdődik a mostani cikk, hogy támpontot nyújthasson a „kertész Bermuda-háromszögbe”, vagyis a fajtaválasztás-beszerzési hely-ár csapdájába tévedt kertbarátoknak.

A kertészek "Bermuda-háromszöge". kép: Hegyesi József

A hamis bőség

A legtöbben februárban-márciusban bemennek valamelyik gazdaboltba ‒ esetleg felkeresik az egyik vetőmag-kereskedelemmel foglalkozó webáruházat ‒, és ekkor szembesülnek a bőség zavarával. Első ránézésre rengeteg fajjal találkozhatunk, és egy-egy fajon belül is több fajta közül lehet válogatni a különböző vetőmag-előállítók/forgalmazók termékeit böngészve. Igen ám, de ez a kép csalóka. Ha tüzetesebben belemélyedünk a piaci kínálatba, hamar rájöhetünk, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható fajták választéka valójában igencsak korlátozott. Gyakorlatilag ugyanazt a néhány fajtát tudjuk megvásárolni a különböző forgalmazóktól (az adott évben kereskedelmi forgalomban árusítható fajták listáját lásd a Nemzeti Fajtajegyzékekben). Ami mégis eltérő lehet a különböző forgalmazók termékei között az:

• a csomagolás „szépsége” és a rajta közölt információk gyakorlati hasznossága,
• a kiszerelés (néhány tizedgrammos mérettől egészen a több száz grammosig, ami komolyan befolyásolja az egységárat, így érdemes figyelembe venni),
• a magok csávázószerrel történt kezelése, illetve annak „hiánya” (szerencsére még vannak olyan forgalmazók, akiktől csávázatlan magokat is lehet venni),
• a magok előállításának és forgalmazásának ökológiai lábnyoma (hazai és külföldi gyártók, illetve a termesztési gyakorlatok közti különbségek),
• a magok minősége (a kertészkedők számára talán ez a legfontosabb szempont, de ez sajnos mindig csak utólag derül ki),
• és természetesen az ár.

A kombinációk száma végtelen minden tekintetben, és nem mindig a drágább mag a jobb (de természetesen ennek a fordítottja is előfordul). Az életünk során gyakran előforduló hasonló helyzetekben igazából egyetlen hasznos tanács adható: minél jobban készüljünk fel rájuk! Vagyis előzetesen tájékozódjunk, olvassunk utána, kérdezzünk meg másokat, álljunk meg egy percre, és egyszerűen csak gondoljunk bele mi magunk „józan paraszt ésszel” (vicces, de a legtöbb emberben ez az opció fel sem merül), végül pedig tapasztaljunk! Ha a tudás hatalom, akkor a tapasztalat teljhatalom! Próbáljunk ki többfélét, többféleképpen, többször (több évben), és olyan tapasztalatra teszünk szert, ami segít megtalálni a saját utunkat a fenti kérdések útvesztőjében. Persze így is lesz olyan, hogy nem jól döntünk, és újból csalódunk valamelyik fajtában vagy forgalmazóban. Ilyenkor vigasztaljon minket az, hogy a negatív tapasztalatokból bizony sokkal többet lehet tanulni, mint a pozitívakból. Továbbá fontos, hogy adjunk időt magunknak és a kipróbált fajtáknak is. Lehet, hogy csak egy rossz évjárat vagy egy szerencsétlenül megválasztott vetésidő miatt nem mutatta meg a kiválasztott fajta a benne rejlő valódi potenciált, és lehet, hogy a következő évben ő lesz a „bajnok” a kertben. Adjuk meg neki ezt az esélyt. Ha viszont több év tapasztalata is azt mutatja, hogy nem válik be nálunk (mert nem olyanok a termesztés eredendően adott feltételei vagy az általunk módosítható körülményei a kertünkben), akkor nem ezt a fajtát kerestük, és itt az ideje váltani. Na, de mire? Itt jön a képbe a valódi sokféleség…

A valódi sokféleség

Ez olyan, mint az egészség. A kereskedelmi forgalomban nem kapható. Akkor viszont hol lehet „beszerezni”?

• A természetet szerető és tisztelő (jobbára idősebb) kertészkedőktől és gazdáktól,
• magbörzéken, ahol az emberek magokat cserélnek egymással, illetve magokat kérhetnek másoktól (ingyen),
• a mezőgazdasági sokféleség megőrzéséért dolgozó szervezetektől (kertbarát körök, civil szervezetek (pl. Magház Egyesület)),
• génbankokból.

Az a legszebb, hogy ezek közül mindegyik elérhető bárki számára (bár kis nyomozást és erőfeszítést igényel, de megéri). Az pedig már csak hab a tortán, hogy ezekről a helyekről ingyen vagy pedig a bolti ár töredékéért lehet jó minőségű magokat beszerezni.

Orsi és Anett a Magház képviseletében egy 2019-es magbörzén. kép: Godó János

Génbankok Magyarországon

Sokan nem tudják, de az állami génmegőrzési feladatok oroszlánrészét a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ látja el hazánkban. A növényi génmegőrzéssel Tápiószelén, az állati génmegőrzéssel pedig a Gödöllőn található intézete foglalkozik, így tájfajták magjaiért ez előbbit, hagyományos magyar állatfajták beszerzéséhez (például tenyésztojás és naposbaromfi vásárlásához) pedig utóbbit érdemes megkeresni. Vannak egyéb intézmények is, amelyek fontos génbanki feladatokat látnak el az országban, de e cikk hátralévő részében a központi génbank által biztosított lehetőséget mutatjuk be.

Hagyományos magyar állatfajtáink (kép: Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, http://genmegorzes.hu/génmegőrzés-állatfajtáink.html)

Hogyan lehet magokat kérni a génbankból?

Íme, eljutottunk a kertészkedőket foglalkoztató egyik legfontosabb kérdéshez: hogyan lehet növényi szaporítóanyagokat (pl. magokat) kérni a Tápiószelén található növényi génbankból? Nos, a folyamat nem is olyan bonyolult, mint gondolnánk. Minden évben megjelenik egy tavaszi és egy őszi vetésű növényeket tartalmazó ajánlati lista (előbbi január végén-február elején, utóbbi pedig szeptemberben-októberben) a https://www.mintakeres.hu/ honlapon. Az idei mintakérés február 3-án délben indul. Itt egy webshopos felület várja az érdeklődőket, akik az általános szerződési feltételek (ÁSZF) elfogadását követően – nemzetközi jogszabályokhoz igazodva minden génbankiminta-átadást egy megállapodás dokumentál – fejenként maximum 10 darab génbanki tételt (vagyis 10 különböző fajtát) kérhetnek az aktuális ajánlati listából a készlet erejéig. Tételenként (fajtánként) egy minta kérhető. A listán elsősorban Kárpát-medencében gyűjtött tájfajták, helyi populációk és régi, köztermesztésből kikerülő magyar fajták szerepelnek. A küldött génbanki minták GMO-mentes, csávázatlan, nem fémzárolt szaporítóanyagok. A mintánként megküldött szaporítóanyag-mennyiség fajonként változó (úgynevezett botanikai magmennyiség): pl. maghüvelyeseknél 20 db mag, kalászosoknál 20 g, batátánál 10 palánta, csicsóka esetén 10-15 gumó, paprikánál 50 mag, stb. A fajtakiválasztást rövid fajtaleírás, illetve sok esetben fénykép is segíti a honlapon. A leadott rendelés részleteiről minden esetben visszaigazoló e-mailt küld a génbank a rendelés során megadott e-mail címre.

Közreadásra előkészített génbanki minták. fotó: Hegyesi József

A kiválasztott 10 darab fajtáért összesen 1300 Ft adminisztrációs díjat kell fizetni, amely magában foglalja a génbanki minták futárszolgálattal történő házhoz szállítását is. A fizetési kötelezettségének – aszerint, hogy az igénylése leadásakor melyik fizetési módot jelölte meg a kérő – csekken keresztül vagy átutalással tehet eleget a magkérő. A fizetéssel kapcsolatos technikai információk az említett honlapon találhatóak meg.

A maggal szaporított növényeken kívül lehetőség van vegetatív úton szaporítható növények igénylésére is. Márciusban csicsókát, áprilisban pedig batátát lehet kérni a génbankból.

Fontos, hogy a közreadás keretén belül átadott génbanki minták termesztése során begyűjtött magokból nem kell a génbanknak visszaküldeni. A génbank hosszú távú célja, hogy a mintakérők a kikért génbanki minták megismerését, illetve felszaporítását követően a saját maguk által fogott magokat felhasználva folytassák azok termesztését, elősegítve a köztermesztésben történő elterjedésüket. A szakszerű kiskerti termesztéshez, illetve magfogáshoz a „Vetőmag-önellátás a gyakorlatban” című kiadvány nyújt segítséget, amely szintén elérhető a https://www.mintakeres.hu/ honlapon vagy a Magház honlapján keresztül.

A közreadott génbanki minták termesztésével kapcsolatos tapasztalatok, illetve visszajelzések begyűjtése érdekében a génbank minden év végén küld egy rövid online kérdőívet a mintakérők e-mail címére. A kérdőív kitöltése csupán 3 percet vesz igénybe, viszont értékes információval szolgál az intézet számára a kiadott tételek tulajdonságaival, illetve termeszthetőségével kapcsolatban.

Ugye, nem is olyan bonyolult? Tiszta szívből ajánlom mindenkinek, hogy éljen ezzel a lehetőséggel a mezőgazdaság biológiai sokféleségének megmentése, illetve növelése érdekében! S, ne feledjük el a többi fent említett beszerzési forrást sem, amelyeken keresztül hozzáférhetünk a valódi sokféleséget magukban hordozó, kincset érő genetikai erőforrásokhoz!

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kedvelj minket Facebookon, vagy nézz körül a honlapunkon!