Városi maghálózatok – találkozások budapesti kertekben
A januárban indult, Seeds of Change című Erasmus+ projektünk egyik fő témája a városi (közösségi) maghálózatok lehetőségeinek feltérképezése. Pillanatnyilag két aktív és lelkes csapat dolgozik az ügyön: egy Budapesten és a környékén, egy pedig Nyugat-Magyarországon.
Írta: Lipka Borbála, Képek: Almási Petra
A budapesti csapattal a nyár folyamán már kétszer is találkoztunk. A személyes kapcsolódáson kívül cél, hogy a városi kertekben történő magfogás lehetőségeiről és kihívásairól beszélgessünk, valamint hogy a projekt résztvevői egymás kertjeit is meglátogassák, és így inspirálódjanak.
Az első budapesti találkozóra június 8-án került sor, amikor egy kamaraerdei, 11. kerületi önkormányzattól bérelt kertben találkoztunk. A bemutatkozás után a kert gazdája, Petra, körbevezetett minket a területen, elmesélte, hogyan jutott ide és hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie folyamatosan (ezek közül kiemelkedik a szárazság, és a terület saját lakóhelyétől való távolsága).
Utána elfogyasztottuk a batyus ebédet, amibe mindenki hozott valamit, közben pedig sok mindenről szó esett, a permakultúrától kezdve, a rózsakertészkedésen keresztül, a tájfajta paradicsomokig. Ebéd után arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy vidéki és egy városi kert, a vidéki és városi kertészkedés között. Itt mindenki mesélt a saját kertjéről és saját lehetőségeiről, a kihívásokról, amikkel szembesülnek a városi kertekben.
Sokáig időztünk a közösségi kertek, valamint a bérelt telkek témájánál, és próbáltuk megfejteni, hogy milyen szociális tényezők játszanak közre egy kert körül kialakuló közösség dinamikájában. Egy dologban ugyanis minden jelenlevő meg tudott egyezni: az idő- és kapacitáshiány bizony nem csak a vidéki kertészek „kiváltsága”, a városi kertészek is szembesülnek ezekkel a korlátokkal – akár magánkertben, akár közösségi kertben vagy bérelt telken igyekeznek növényekkel foglalkozni.
Sokat elmélkedtünk azon, hogy mire (és kire) van szükség ahhoz, hogy egy kertet többen tudjanak művelni. Nem találtuk fel a közösségi kertészet Szent Grálját, de mindenképp gondolatindító beszélgetés volt, a témát pedig mindenképp visszük a tovább a projekt maradék másfél évébe!
A beszélgetés után még fogtuk magunkat, és segítettünk Petrának a galambbegy saláta magfogásában, és gazolni egy kicsit. Elvégre hat pár kéz mégiscsak gyorsabban halad, mint ha egyedül kell csinálni!
És éppen az érkező vihar kitörése előtt sikerült végeznünk, így szerencsére senki nem ázott meg a helyszínen.
A második találkozóra szintén Kamaraerdőn, csak épp a hegy másik oldalán került sor – és szintén egy önkormányzati telken. A házigazdáink ezúttal Peti és Ági voltak, és egy gyors bemutatkozás után körbejártuk a kertet. Megcsodáltuk a (poloskamentes!) paradicsomokat, a kólafát, a fűszernövényeket, a kertben elszórt műalkotásokat, a ledugott vesszőről kihajtott fűzfát, a felmagzott mángoldot, a kivitöveket és a szomszéd kertből átlógó, bőven termű fügefát is.
A batyus ebéd mellett most is nagyon jót beszélgettünk. Ezúttal ötleteket gyűjtöttünk arra, hogy a budapesti csoport hogyan tudna a legjobban együttműködni, illetve hogy mire lenne szükség a közös munkához.
Felmerült, hogy jó lenne többet tudni a közösségi maghálózatok, magbankok működéséről, röviden érintettük a magkönyvtárak témáját, és többször is előkerült az új növényfajokkal való kísérletezés, mint közös pont ötlete.
Beszélgettünk az őszi-téli szezonról, és egy kisebb körben tartott, alternatív magbörze lehetőségén is elgondolkodtunk. Arról is szó esett, hogy a kertek egymástól való távolsága magfogás szempontjából akár előny is lehet, hiszen nem kell az izoláció miatt aggódni, és a résztvevők között működhetne egy magmegosztási rendszer. A beszélgetés után pedig egy rögtönzött magcserét is tartottunk, hiszen többen is hoztak magukkal magokat.
Ez a találkozó is nagyon jó hangulatban telt, izgalmas témákat vetett fel, és mindenki számára inspirációt hozz a folytatáshoz.
A következő hónapokban azon fogunk dolgozni, hogy egy (remélhetőleg) a projekt időtartamán túlnyúló, hosszú távú együttműködés alapjait fektessük le a résztvevőkkel közösen, miközben még több budapesti és környéki kertet meglátogatunk, tapasztalatokat és ötleteket cserélünk, és együtt tanulunk a közösségi maghálózatokról.
A fényképeket hálásan köszönjük Almási Petrának!
A Seeds of Change projekt Európai Unió finanszírozásával, az Erasmus+ program keretein belül valósul meg. A projekt támogatási kódja 2024-2-HU01-KA210-ADU-
Kíváncsi vagy aktuális képzéseinkre? Nézz körül a Magház oktatási oldalán.
Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!
