Írta: Szalczinger Judit

Mindig van új a nap alatt - még akkor is, ha a napsütés 35 fokos, és az átlag zöldségnövénynek már kissé elege van a kánikulából. A 2025-ös aszályos és forró, de vízellátás terén a tavalyinál mégiscsak szebb nyár ismét az új, izgalmas dinnyefajták idejének bizonyult, a hideg októberi napokon pedig a szezon tapasztalatait és dinnyemagjait összegyűjtve készülhetünk a következő év kalandjaira.

                             Kép: Kazakh, Sweet Freckles, Petite Yellow együtt

Kazakh, a fehér húsú „kókuszdinnye”

Kezdetnek álljon itt egy Kazahsztánból származó meglepetés, amely amerikai vetőmagcégeken keresztül jutott el Európába, és valódi megdöbbenést okozott számomra a szó pozitív értelmében.
2023-ban már próbálkoztam vele, akkor nem sikerült túl jól a termesztése, de valahogy mégiscsak érett magok keletkezhettek a fóliasátor egyik félreeső sarkában, amelyekből 2024 nyarán először egy eléggé feltűnésmentes dinnyenövény, majd azon először sötétzöld héjú, majd sárgára színeződő, nem túl sokat sejtető gyümölcs fejlődött. Kíváncsian, de komolyabb várakozások nélkül belekóstoltam, végképp nem számítva arra, hogy friss kókuszdió és sárgadinnye ízeit ötvöző, desszertre emlékeztető nyalánkságba harapok - hófehér, a megszokottnál sokkal kevésbé lédús, tömörebb állagú, édes hússal…

Akkora élmény volt a találkozás, hogy idén a maradék vetőmagot felhasználva már több figyelemmel neveltem palántát a fajtából, izolációhoz is alkalmas helyre ültettem, szintén fóliasátorba, ahol gyors terméskötődés, megbízható érés jellemezte, és minden termésnek megvolt a maga jellegzetes, felejthetetlen kókuszdiós aromája… Szabadföldi termesztéshez kissé késeinek tűnt ez a nyilvánvalóan napimádó, melegigényes ínyencség, de valahol a sátor sarkában mindig marad neki hely…

Sweet Freckles, a hidegtűrő pöttyös labda

A méltán híres, ízletes, narancssárga húsú, pettyes ábrázatú Crane dinnye hidegebb éghajlathoz alkalmazkodó rokona, melyet az Adaptive Seeds csapata is tesztelt a hűvösebb, rövidebb oregoni nyarakon, nálam pedig szabad földön bizonyított idén, ahol lényegesen bőtermőbbnek és ellenállóbbnak is mutatkozott, mint az általam korábban kipróbált kaliforniai fajta.

Mivel már régóta vágytam a Crane különleges zamatára, de az utóbbi években nem mertem újból próbálkozni vele a szélsőséges időjárás miatt, kíváncsian csaptam le erre a jó hírnévnek örvendő újdonságra, amely szabadföldi ágyásba ültetve végül a nyár egyik legnagyobb sikere lett – egészséges, zölden burjánzó indákkal, a peronoszpórának még a csapadékosabb szeptemberi időben is ellenálló lombjával.
A 2–3 kg közti súlyt és egyéb fajtákhoz képest eléggé tekintélyes méretet elérő, megnyúlt alakú, szeplős termések viszonylag későn értek be gyors egymásutánban, ekkor viszont kisebb dinnyedömpinget eredményeztek a családi asztalon, és valóban úgy tűnt, hogy a Crane dinnye minden zamata megvan bennük, annak extra igényeit hátrahagyva. Úgyhogy jövőre már tervezem is belőlük az újabb kört.

Nem tök, dinnye! Noir Des Carmes

Már egy ideje szemezgettem ezzel a nagy múltú, közkedvelt francia fajtával, mely valószínűleg az őt évszázadok óta termesztő karmelita szerzetesekről kaphatta a nevét – mások szerint pedig az általa hozott bőséges bevételről nevezték el a nyereségnek örvendő francia árutermelő kertészek.

A fura kinézetű növényeket kedvelők étlapjára már csak azért is hamar felkerülhet a fajta, mert az éretlen termés megtévesztően hasonlít egy sötétzöld héjú, gerezdes sütőtökre. Az érés beköszöntéig is szerez néhány vidám pillanatot a kertben, a fogyaszthatóság megállapítása pedig pofonegyszerű, ugyanis a korábban fényes-sötét héj szinte egyik napról a másikra élénksárgára vált.

Idén szabadföldi ágyásban lakott, ahol némi figyelmetlenségből kifolyólag a csepegtető szalag nem épp tökéletesen működő végéhez került, majd ott meglapulva, egyenetlen vízellátás mellett is egész nyáron szépen zöldellt a lombja. A hideg májusban bekövetkezett palántapusztulás és az azt követő villámgyors kiültetés után egy időre meg is feledkeztem arról, került-e végül ebből a fajtából élő példány a (nem izolációhoz szánt) többféle dinnyét felvonultató parcellába, de nagy örömömre júliusban máris több eltéveszthetetlen alakú terméskezdemény jelezte, hogy megvan, és köszöni, jól érzi magát.

Jó ízűnek bizonyult, kiemelkedőnek ugyan nem mondanám, de viszontagságos körülmények közepette is egészségesen fejlődő, megbízható fajtaként mindenképp megérdemli a hazai termesztők figyelmét ez a különös tökhasonmás.

                    Kép: Noir Des Carmes háttérben egy Tétényivel

                   Kép: Noir Des Carmes  a tövön érés előtt

                    Kép: Noir Des Carmes éretten

Petite Yellow, a görögdinnye, ami bírja az Észak-Dunántúlt!

És hogy ne csak sárgadinnyéről legyen szó, méltatnám egy kicsit a Petite Yellow nevű, nagyjából elpusztíthatatlan, sárga belű mini görögdinnyét, amely az elmúlt években sorozatosan bizonyította rátermettségét a nem görögdinnyetermő vidékként ismert Észak-Dunántúlon.

                                    Kép: Petit yellow

 Mivel mégiscsak a nyár egyik legnépszerűbb gyümölcséről van szó, ám a konvencionális termésből származó, vegyi koktélokkal felpumpált megfelelőit semmiképp sem látnám szívesen a családi asztalon, kellett egy fajta, amely elviseli a nem épp kedvező, rövid termesztési időszakot – az időnként hideg tavasszal, vissza-visszaköszönő május végi fagyokkal, majd a kései kiültetés után hirtelen berobbanó kánikulával. Előny továbbá, ha nem kell feltétlenül egy-két óriási termésére várakozni, hanem inkább heteken át örvendeztet meg több kisebb gyümölccsel.

De ennél is fontosabb szempont, hogy ne essen még érés előtt fuzárium áldozatává az egész növény, mint például a gazdaboltokban népszerű Sugar Baby, és ne is legyen olyan kiábrándító, mint az ugyan fuzáriumrezisztens, de korábban csak egy négykilós, nem túl élvezhető termést produkáló Crimson Sweet. (És ezzel a kettővel ugye az átlag gazdabolti görögdinnyekínálat ki is merült…)

Mivel a messzi Angliában biztosan nem erőlködnek hosszú tenyészidejű, márciustól októberig harminc fokot követelő dinnyével, így négy évvel ezelőtt kipróbáltam az ott is jó hírnévnek örvendő Petite Yellow nevű újdonságot, ami annyira sikeres lett, hogy már alapvető fajtának számít a nyári vetéstervben.

Szabad földön – bár a 2022-es nyáron ott is szépen termett – a Kazakh dinnyéhez hasonlóan őt sem mertem még nagyobb létszámban elereszteni, de sátorba ültetve nem is szükséges neki nagy terület ahhoz, hogy fantasztikus dolgokat műveljen. Ráadásul kis termésmérete miatt az indák egy része vagy egésze akár támrendszerre is futtatható helyspórolás céljából!

                             Kép: Kazakh, Sweet Freckles, Petite Yellow együtt

A gyümölcsök 1–2,5 kg közötti súlyú, édes – de semmiképp sem a piacról ismert, émelyítően cukorízű –, inkább nagyon is kiegyensúlyozott zamatú, napsárga belű csodák. A május végi ültetést követően júniustól már tömegével láthatók a töveken a gyorsan fejlődő csíkos dinnyegyerekek, amelyek aztán hamar be is érnek, és akár októberig ellátják a családot lédús dinnyével.

Gombabetegségekre, kártevőkre egyáltalán nem tűnik érzékenynek a fajta. Gyakorlatilag a többi fóliasátras növény számára megfelelő komposzt- és vízadagot biztosítva nem is kell különösebben törődni vele a termések beéréséig (amikor is a biztos trükk a kocsányhoz legközelebb eső kacs megfigyelése – amint az elsárgul, kongatás nélkül is tudhatjuk, hogy érett a dinnyénk).

A fajta az utóbbi években annyira bevált, és olyan elválaszthatatlan része lett a nyári kertnek, hogy egyelőre felhagytam az egyéb görögdinnyék próbálgatásával, megkönnyítve ezzel az izolációs távolság betartását és a magfogást. A lehullott magokból a fóliasátras ágyásokban önállóan is kikelő tövek sokszor az ültetett palántákat is megelőzik fejlettségben, és a legstrapabíróbb, legigénytelenebb növények magja feltétlenül bekerül a következő évi magkészletbe.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom a fajtát.
És viszlát, műtrágyás bolti görögdinnye – velem többet nem jössz haza. A hátizsák alját az augusztusi meleg estéken mindig egy-két sárga belű kis csíkoska húzza…

Kíváncsi vagy aktuális képzéseinkre? Nézz körül a Magház oktatási oldalán. 

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!