Saving the Seeds – háromnapos októberi tanulmányút a sokféleség jegyében
Írta: Pólyáné Hanusz Borbála
Nemrég megosztottuk Szalczinger Judit és Balassa Betti beszámolóját a Seeds of Change projektünk háromnapos októberi tanulmányi útjának első napjáról. Most következzen egy részletes beszámoló az egész programról!
Október 17.
A program kezdő napján Budapesten az Aszódi Szállás és Nappali Melegedő-ben találkoztunk. A magyar résztvevők időben tudtak érkezni, osztrák barátainknak nehézségekkel kellett megküzdeniük, mire az autópályán célba tudtak érni. Érkezésük után mindenki kirakodta azt, amit az élelmiszeres batyuja rejtett. Zöldségek, gyümölcsök, kencék, savanyúságok, kenyér és egyéb finomságok borították az asztalt, nagy gazdagságban. A csípős ételek külön kis szigetet alkottak. Ezzel nyitottuk a bemutatkozó kört: ki honnan jött, mivel foglalkozik és mivel járult hozzá a közös asztalhoz. Ezután bőven jutott idő falatozásra és csevegésre is.
Helyi vendéglátónk és kalauzunk Balassa Betti vezetett körbe bennünket. Betti a projektnek is lelkes résztvevője. Bemutatta a nappali melegedő és szállás lakóinak összetételét, elmesélte a kert történetét. A szálló körül mintegy 9000 m2-es kerített terület van, ennek eddig egy részét sikerült visszahódítani. A kertet az 1970-es években ültették, a szálló 2012-ben nyílt, Betti 2020-ban vette át a gondozását. Az akkori elvadult dzsungelből kemény munka árán mára permakultúrás elvek mentén épülő, vegyszermentes, több elemből álló, sokhasznú, többek között terápiás célú (FOMO tréning, workshopok) terület lett.
Ennyi bevezető után lesétáltunk a kertbe, közben megálltunk néhány percre elmélyedni az érintettek által létrehozott kis kiállítás mellett, melynek témája a hajléktalan nők és a biztonság volt. Innen már a kertben sétáltunk körbe. Az aktívan használt terület 5000 m2, az épület előtti utcai területtel 9000 m2. Még további 5-6000 m2 dzsungel terület vár hasznosításra.Az épület mellett hazai őshonos gyümölcsfák sorakoznak; a 10 millió fa program révén is kerültek fák a kertbe. Virágos ágyások többfelé találhatók. Betti külön gyűjtötte össze a ’nemszeretem’ és ’nemismerem’ fajokat, hogy közelebb hozza a lakókhoz őket. Ilyen volt például a fodroskel (black kale), nő itt szamóca (palánta adományra is futja belőle), menták (terápiás foglalkozásokra is jut belőle). A terápiás foglalkozásokon elkerülnek a gyermekkor ételei, a komfort ételek, melyek a biztonságos időket idézik.
Különféle komposzt kísérleteket folytatnak, több kalodában. Itt számos jótanács hangzott el, a rétegezésről, nitrogén kiegészítésről (férfilakók előnyben). Víznyerési lehetőség itt nincs, néha tartályban, nagy kukában hozott állott csapvízzel nedvesítenek. Maguk nem kaszálnak, zöld nyesedéket néha a várostól kapnak. Ágdaráló sem áll rendelkezésre.
A kutyakennelek mellett elhaladva értünk a bogyós, cserjés kertbe. Mézbogyó, mogyoró, egyéb bogyós gyümölcsűek bokrai sorakoztak itt. Ezek szomszédságában az emelt és magaságyásokat néztük meg. A kertészkedés során a lakóknak egymással is kommunikálniuk kell, pl. a kevés eszközön osztoznak.
A tópusi- és gyógynövény sarokban többek között citrom, gránátalma, füge növények cseperednek, mellettük díszlenek a gyógy- és fűszernövények. Itt tudtuk meg, hogy a limonádéba tett tárkonnyal házi tonikot készíthetünk.
Az utcára kilépve Betti kísérletét szemlélhettük. Itt elsősorban önvető ágyásokat hozott létre, illetve a városban látott virágokról gyűjtött magokat veti el. Díszdohány, körömvirág, facélia virágait láttunk, szóba került a Budapest magkeverék, amelyben mintegy 50 városálló faj magjainak keveréke van.
A kerti séta után a napsütésben nem kívánkoztunk vissza az épületbe, ezért inkább a fák alatt a fűben ültünk körbe és osztottuk meg, hogy kinek mit jelent a mag, a magfogás és mit vár a projekttől. A hűvösödő este és a csökkenő fény bekényszerített bennünket, ahol az asztal körül feltöltöttük merülő energiakészleteinket, majd elpakoltunk és felkerekedtünk, hogy elfoglaljuk Jászberényben a szállásunkat.
A szállás (River Apartmanház) várakozáson felüli volt. Szép, csendes, kényelmes és ennek a 20 fő körüli csoportnak is nyújtott több gyülekezési lehetőséget. Első este a magyar csapattagok összeültek a kisebbik konyhában, pár falatra, egyesek egy pohár borra és némi jó szóra. Osztrák barátaink viszont még elindultak keresni egy vegetáriánus éttermet.
Október 18.
Szombatnap. Mivel a kenyér és a friss zöldség fogytán volt, a korábban kelők a közeli helyi piac felé vették az irányt. Innen némi friss és fermentált zöldséggel, gyümölccsel, sült tökkel tértünk vissza. Hamarosan egy hosszú közös asztalt terítettünk, amely bázispontnak bizonyult az elkövetkezőkben is.
Osztrák barátaink beszámoltak az átlagos magyar vegetáriánus vacsoráról (nem meglepetés: rántott zöldség, rizs). Miután elpakoltunk, elmosogattunk, elindultunk Tápiószelére a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központba.
A ragyogó napsütés is nekünk kedvezett. A központban kedves vezetőnk, Balajti Anita fogadott minket és innen igazi élménysétában volt részünk az őszi színekben pompázó parkban és annak fái között megbúvó épületekben. Megismerkedtünk a génbank születésének és fejlődésének történetével (ebből is vannak szemelvények, ha kell). A botanikus kert 5,5 ha-on, míg az érdemi munka 110 ha-on folyik. 1250 faj 150 ezer tételét őrzik.
Megtekintettük a régi magreferencia szekrényt. A sokféleségnek szemmel látható kavalkádjától nehezen szakadtunk el. Sok faj számtalan méretű, színű, formájú magvú fajtáinak gyűjteménye látható itt.
Tovább haladva a parkban izgalmas és szépséges fajokat is láttunk: a lomblevelű örökzöld ráncoslevelű bangitát, áltiszafát, melynek ehető a gyümölcse, cserszömörcét vibrálóan vörös őszi színeiben.
Innen a szekérmosóból alakított kis tó mellett léptünk be a fagyasztó épületébe, ahol az aktív tárolóban 0 - -5 fokon, míg a bázistárolóban -16 - -20 fokon tárolják a magvakat. Elméletben 100 évig csíraképes maradhat így a mag, de ilyen régóta még nem tárolnak. Egy-egy tételre 10 évenként néznek rá. Ha a tétel 90%-ban életképes, akkor a tételt szárítás után visszarakják. Amennyiben nem feltétlenül muszáj, nem vetik ki (nem vetik el) egy fajta magját, mivel ez már magában is genetikai változást okozhat. Ha szükséges, felújító vetést alkalmaznak.
A magok útját beérkezésüktől követtük végig a fagyasztóig. Amikor beérkezik egy új magtétel azt valamelyik szakértő csoport veszi gondozásába, a szántóföldi vagy a kertészeti csoporton belül. A magot kivetik, majd gondosan naplózzák mindazt, ami történik vele. Leírásra kerül a növényfaj. Minden fajra létezik egy ún. deszkriptor (leíró) lista az értékmérő tulajdonságokra. pl. a nóduszai antociánosak, levele szőrözött stb.
A nemzetközi génbank szabvány szerint egy-egy tételből legalább 5000 magot kell eltenni. Ha van annyi, akkor inkább 7500-t raknak be. Amennyiben felújító vetést kellett alkalmazni, akkor megint végighalad a deszkriptor listán.
A mag a csíráztató szobába kerül, mely nem steril, életszerű körülmények között vizsgálnak 2x100 db-t. Fajonként van csíráztatási szabvány, milyen közegben, körülmények között kell csíráztatni. A csíráztatás után a tétel szárítóba kerül. Utána légmentesen lezárva kerül vissza a fagyasztóba. A magot addig szárítják, amíg belső nedvessége 7-11% lesz. Ezt 20 fokon, 4-6 hétig szárítva érik el. Amikor már jónak gondolják, ledarálnak belőle és mérik a belső nedvességét, ha jó, akkor csomagolják.
Minden tételnek egyedi azonosítója van. Befőttesüvegben, záró lapkával, a lapkát szigetelőszalaggal körbetekerve zárják. Ez vált be. Az üvegeket sterilizálják és előmelegítik, így nem keletkezik kondenzvíz. 24-48 óra zsilipidő után kerülnek a fagyasztóba.
Van egy vésztároló az Aggteleki barlang egyik járatában, itt lehegesztett alutasakos tárolás van 7 éve. Ez ugyan nem átlátszó, de nem törik és könnyű. Ebben a tárolóban duplikátumokat őriznek, csak unikális fajok, fajták és olyanok vannak, melyekből kevés van.
Tettünk egy rövid kört a fagyasztókamrákban, mivel nem volt áram, a telefonok fényében a néma hidegben a ládákban sorakozó zárt üvegeknek vérfagyasztó hangulata volt.
A hosszú séta után megéhezve indultunk Gödöllőre, ahol a Be free büfébe tartottunk, amely vegán kínálattal is várja vendégeit. A hangulatos kis büfében hosszan várakoztunk osztrák barátaink kisbuszának érkezésére, ami elég sokáig tartott. Hamarosan kiderült, hogy egy Stop vonalat figyelmen kívül hagytak és a rend magyar őrei ezt büntetéssel honorálták. Érkezésükig a magyar delegáció elköltötte az ízletes vegán és húsos menüket, mindenmentes süteményekkel, kávéval, teával koronázva meg az ebédet. Így mire az osztrák különítmény megérkezett gyorsan készülhettek számukra is a frissensültek.
Jóllakottan átsétáltunk a városon, rápillantottunk a kastély bejáratára, a városi parkban vadalmát ráztunk majd a vasútállomáson áthaladva, az egyetem (MATE) területén álló SZIA kertbe (SZIA Agroecological Garden) értünk. Bár vezetés itt már nem volt, de megcsodáltuk a jól és ötletesen berendezett kert felszereléseit, szabadföldi ágyásait, fóliasátrát. A kertben két képzést is szoktak tartani, terápiás kertművelés és szociális farm ismeretek témában.
A leszálló nap fényében visszasétáltunk a járművekig és Jászberényig autóztunk. Mivel osztrák vendégeink méltatlankodtakegjegyezték, hogy mindig ők érnek oda mindenhova utolsóként, most csereberéltünk néhány utast. Volt is öröm, mert 1., 2. és 3. helyre érkeztek, az utolsó egy magyar autó volt.
Este ismét körbeültük az asztalt. Még mindig bőségesen volt mit fogyasztani. Közkívánatra Lipka Bori bemutatta a Magház tevékenységét, projekteket, amikhez kapcsolódik a Magház és néhány jó, online is elérhető kiadványt is kézbevehettünk:
https://dynaversity.eu/wp-content/uploads/2020/12/CSB_Dynaversity_Manual1.pdf)
https://dynaversity.eu/wp-content/uploads/2020/12/CSB_Dynaversity_Manual2.pdf
https://dynaversity.eu/wp-content/uploads/2021/04/CSB_Dynaversity_Manual3.pdf
https://drive.google.com/file/d/1F0wgFuOpWDX_yFo89eoLcKxsEvbnkhfi/view
Az éjszaka nem telt teljesen nyugodtan. Áramszünet miatt némi fény- és hanghatás zavarta meg a nyugalmat. Többen felébredtek, de a telefonon riasztott tulajdonos megnyugtatott minket, hogy ez nem a tűzjelző, meg akkor már a nyakunkon lennének a tűzoltók is.
November 19.
A búcsú reggeli ismét jó hangulatban telt. Amit lehetett megettünk, majd mosogatás, rendrakás, pakolás után a közeli Zsámbokra, Papp Orsi kertjébe utaztunk. Már a vendégváró is szívmelengető volt: még meleg sült Tápióbicskei tájfajta sütőtök, vegán és hagyományos piskóta lekvárokkal, számtalan tea mézekkel, édes és sós ropogtatnivaló fogadott bennünket.
Miután a mindig kényelmes osztrák busz is megérkezett Orsi bemutatta a kertjét, beszélt a munkákról, kísérletekről, melyeket az ÖMKI kutatójaként, az NBGK partnereként és a Magház hub-ként végez. Ajánlott több hasznos szakirodalmat, és Youtube videót. Beszélt arról, hogy hogyan értékesít zöldséget nyersen, feldolgozott formában, kosárközösségi rendszerben és piacon.
Ezután körbesétáltunk a kertben. Alaposan megszemléltük a palántanevelő okos megoldásait: többszörös takarás, trágyatalpas melegágyás, fűtőfóliás talpmeleg biztosítása. Kint láttunk trágyakomposztot, zöldkomposzt terítést. Beszéltünk a vízellátás nehézségeiről, a talajvízszint csökkenésről. A nagytermetű fajok az ágyás szélére ültetve széltörőként szolgálnak (napraforgó, ricinus) Visszafelé a fóliasátorban még élő és már leszáradó fajok között haladtunk el.
Ezután következett a kemencében sült lakoma: húsok, zöldségek, tök, burgonya, laskagomba. Salátákkal, paradicsom tájfajtákkal, fermentált zöldekkel körítve.
A rögtönzött magbörze itt sem maradhatott ki. Éltünk a csere lehetőségével.
Végül a kíváncsiak a pincében a blokkos biolaska termesztést és a fermentált zöldség készleteket vehették szemügyre, illetve vásárolhattak is belőle.
Kíváncsi vagy aktuális képzéseinkre? Nézz körül a Magház oktatási oldalán. Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!
A Seeds of Change projekt Európai Unió finanszírozásával, az Erasmus+ program keretein belül valósul meg. A projekt támogatási kódja 2024-2-HU01-KA210-ADU-
