Írta: Réthy Katalin és Pántya Bea

Részvételi tervezés emberi és nem emberi együttműködőkkel

Egy gyógyító kert több, mint egy egyszerű zöldterület: természetalapú megoldás, mely egyszerre támogatja az emberi jólétet és az ökológiai egészséget. A természetes környezetben történő tartózkodás és a természettel kapcsolatos tevékenységek csökkenthetik a stresszt, javíthatják a gyógyulási eredményeket és növelhetik a rezilienciát, ami kórházi környezetben különösen előnyös. Az ember számára nyújtott előnyökön túl a kert élőhelyet biztosít növényeknek, állatoknak, és más élőlényeknek. Ha ezeket a nem-emberi élőlényeket bevonjuk a tervezési folyamatba, a gyógyító kert kölcsönös gyógyulás helyévé válhat, amely egyszerre támogatja az embereket és a természetes ökoszisztémákat.

A Gyógyító Kert “Valóságlabor” (angolul: Living Lab) Magyarországon, a Boldog Gellért Szakórházzal együtt dolgozik egy ilyen tér közös megalkotásán. Megközelítésünk a részvételi akciókutatáson alapul, célja, hogy a folyamat során valamennyi érintett - a betegek, munkatársak, szakértők, valamint a kertben élő nem-emberi élőlények - szempontjai érvényesüljenek. Az elmúlt három év során különböző módszereket teszteltünk, hogy bevonjuk a tervezési folyamatba ezeket a sokszínű perspektívákat.

Emberi hangok a tervezési folyamatban

Az emberi hangokat mélyinterjúkon keresztül vontuk be, melyeket a kórházi személyzettel, megfigyelésekkel és csoportos megbeszélésekkel egészítettünk ki. Ezekből kiderült, hogy a személyzet és a betegek jelenleg hogyan használják a kertet, milyen elképzeléseik vannak a rekreációról és terápiáról, illetve hogyan lépnek kapcsolatba a természettel. Ugyanakkor az emberi és nem-emberi élőlények közti feszültségek is napvilágra kerültek. Ez segített megérteni, hol támogathatja a tervezés a zökkenőmentesebb együttélést. Kórházi környezetben, különösen mentális betegséggel élő emberek esetében a magánszféra védelme kiemelten fontos. Emiatt a betegeket nem kérdeztük meg közvetlenül; tapasztalataikat névtelenül és közvetetten gyűjtöttük össze öko-művészeti és zene-terápiás foglalkozások, valamint önkéntes történetmesélés formájában, csoportos alkalmakon.

Meghallani a nem-emberi élőlények hangját

Nem minden nem-emberi élőlény egyformán látható vagy egyformán értékelt a kórházi közösségben. A madarak, fák és a kórház területén kószáló macskák láthatóan több szeretetet és figyelmet kapnak, mint más lények. Ugyanakkor ezek a megszokott szereplők segíthetnek együttérzés, kíváncsiságot ébreszteni, valamint ezáltal párbszédet indítani más, kevésbé ismert fajokkal kapcsolatban. Segíthetnek-e a szeretett macskák vagy egy csapat királyka ráirányítani a figyelmet a beporzókra, vagy a talaj mikroorganizmusaira? Ha a kertre összetett, változatos életformák által közösen létrehozott élőhelyként tekintünk, akkor beláthatjuk, hogy az emberi jóllét elválaszthatatlan a nem-emberi élővilág jóllététől. A kórház természetes környezetének gyógyítása része lehet a nagyobb életközösség gyógyulásának.

Ökológiai és affordancia-térképezés

A térképezés egyik kulcsfontosságú részvételi eszközünkké vált az emberek és a nem-emberi élőlények bevonására:

Botanikai és zoológiai térképezés: Kezdetben ökológiai felmérésként indult, ám később részvételi gyakorlattá fejlődött. Az ornitológiai térképezést madarakkal kapcsolatos programok egészítették ki demenciával élő betegek számára; a botanikai kvadrátok a növények és rovarok megfigyelésének helyszíneivé váltak a kertben; a tudományos adatgyűjtés folyamata közösségi élménnyé alakult.

Affordancia-térképezés: Kutatásunk Timo Maran ökológiai repertoár-elemzését alkalmazza[1] a helyszín változatos adatainak elemzésére. Az umwelt-elemzéssel a fajok környezetükkel kapcsolatos érzékszervi és viselkedésbeli kapcsolatait vizsgáljuk, azonosítva a fajok, erőforrásaik és fenyegetéseik közötti funkcionális kapcsolatokat. Feltárjuk az ökotereket - azokat a jellegzetes foltokat, amelyek kielégítik a fajok különböző igényeit, például táplálkozó- vagy fészkelő területeket. Az affordancia-térképezés kiemeli azokat a környezeti jellemzőket, amelyek támogatják a fajok életfunkcióit, mint például a mozgásra alkalmas felületek vagy a biztonságot nyújtó terek. 

E módszerek integrálásával tárjuk fel az embereken túlmutató interakciók mintázatait, és térképezzük fel az affordanciák jelenlétét vagy hiányát, különösen a kulcsfajok esetében.

Szenzoros és audiovizuális megfigyelések

Az ökológiai adatok kiegészítéseként olyan tapasztalati módszereket alkalmaztunk, amelyek segítenek megragadni a kert különböző aspektusait:

Szenzoros ülés: A résztvevők 30 percet töltöttek egy választott helyen, és közben folyamatosan jegyzetelték az általuk észlelt illatokat, textúrákat, hangokat és mozgásokat.

Fényképes naplók: A résztvevők egy rögzített útvonal mentén ismétlődő séták során dokumentálták a természeti környezet változását az időben.

Hangszcénák és timelapse videók: Ezek a felvételek négy évszakon keresztül kerültek rögzítésre, s olyan finom dinamikákat tárnak fel, mint például az énekesmadarak versengése a forgalom zajával, a lépések ritmusa, valamint a természetes és gépi hangok kölcsönhatása. Abba is betekintést nyújtanak, hogy hogyan használják a kertet az emberek.

E megfigyelések együtt segítenek a kertet olyan élő rendszerként elképzelni, ahol a társadalmi, ökológiai és anyagi folyamatok összefonódnak. A felvételek a zavaró tényezőket is segítenek azonosítani - mint például a nagy forgalom -, és irányt mutatnak mind a térbeli tervezés, mind a karbantartási stratégiák számára.

Kreatív találkozások

Az ember és természet közötti másik találkozási pontot azok az  öko-művészetterápiás foglalkozások jelentették, amelyeket művészetterápiás csoportok részeként szerveztünk. A résztvevők növényekkel festettek, szezonális alkotásokat készítettek - mint például húsvéti tojásdíszek-, vagy egy speciális eszközön keresztül a növények zenéjét hallgatták, amely a növényi jelzéseket általunk is hallható hangokká fordítja. A kutatók társalkotóként és megfigyelőként csatlakoztak ezekhez az foglalkozásokhoz, és vizsgálták, hogyan mélyítheti az alkotói elköteleződés az empátiát a nem-emberi élet iránt, hogyan erősítheti a résztvevők kapcsolatát a környezetükkel.

Ha kíváncsiak vagytok a cikk 2. része, kattintsatok IDE.

Kíváncsi vagy aktuális képzéseinkre? Nézz körül a Magház oktatási oldalán.  Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!

A „Coevolutionary approach to unlock the transformative potential of nature-based solutions for more inclusive and resilient communities (COEVOLVERS)” projekt az Európai Unió Horizont Európa kutatási és innovációs programjának támogatásával, a  No101084220 számú támogatási szerződésének keretében jött létre. 

This project has received funding from the European Union’s Horizon Europe Framework Programme for Research and Innovation under Grant Agreement No.101084220. The views expressed on this section are the sole responsibility of their authors and do not necessarily reflect the views of the European Commission.