Írta: Réthy Katalin és Pántya Bea

A Coevolvers Gyógyító Kert projektről szóló cikkünk 2. részét olvashatjátok az alábbiakban.

Ha kíváncsiak vagytok a cikk 1. része, kattintsatok IDE.

Mikro-beavatkozások
A tervezési folyamat során mikro-beavatkozásokat szerveztünk és támogattunk: olyan kicsi, gyorsan megvalósítható akciókat, amelyek a kórházi személyzet és a betegek ötletein alapultak. Ezek a beavatkozások alacsony költségűek és kis léptékűek voltak, gyakran újrahasznosított vagy talált anyagok felhasználásval, kialakításuk közösségi alapon valósult meg. A mikro- beavatkozások közé tartozott emelt ágyások építése, komposzthalom létrehozása vagy gyümölcsfák ültetése a “Felépülés ligetében”. Minden mikro-beavatkozás egyszerre terápiás tevékenység, és találkozási pont a természet és ember között, ahol új kapcsolatok jöhetnek létre. A betegek és a személyzet láthatják gondoskodásuk közvetlen eredményét, míg a kutatók megfigyelhetik, hogyan lépnek kölcsönhatásba az emberek és a nem-emberi élőlények az újonnan létrehozott terekben. Kutatóként gyakran részt veszünk az ötletek kidolgozásában és a mikro-beavatkozások fizikai megvalósításában.

Ez az együttműködés elmossa a kutatás, a tervezés és a terápia határait. A kert a közös alkotás során élő kísérleti laboratóriummá válik, ahol minden apró ültető vagy építő tevékenység hozzájárul a gondoskodás fejlődő rendszeréhez. A mikro-beavatkozások lehetővé teszik az ötletek kezelhető léptékben történő kipróbálását nagyobb beruházások előtt. A tervezési folyamat rugalmas marad, teret engedve a nem-emberi lények szempontjainak figyelembe vételére is. 

A mesterterv közös megalkotása
A tudományos és  szenzoros adatok, valamint a gyakorlati megállapítások közvetlenül beépültek a tájépítészeti mestertervbe. A tervezési folyamatban figyelembe vettük,  hogy egy kórházi kertnek egyszerre kell megfelelni terápiás, ökológiai és a mindennapi működési igényeinek. A tervet a permakultúra elvei szövik át: a már meglévő elemek hasznosítása, őshonos fajok ültetése, mikroélőhelyek létrehozása, és a kis léptékben megvalósítható, közösen fenntartható elemek tervezése mind helyet kaptak a mestertervben. Az egyes elemek többféle - esztétikai, terápiás, társadalmi, ökológiai -  funkciót is betölthetnek egyszerre. 

A terápiás zónák kialakítása különböző szempontok szerint lettek csoportosítva

• Személyes és csendes zónák elmélkedés vagy egyéni ülések céljából
• Szenzoros zónák, mint például mezítlábas ösvények vagy gyógynövény séták a különböző szenzoros élmények felerősítése céljából 
• Gondoskodási és nevelési zónák, ahol a betegek maguk is gyakorolhatják a kertről való gondoskodást
•  Közösségi terek társas interakciók, sport és egyéb közös tevékenységek, valamint közös események helyszíneként

Az egyes nem-emberi élőlényekre vonatkozó affordancia-térképek alapján mind a jelenlegi kertben, mind a tervezetben specifikus - például madarakra, macskákra, talajlakókra vonatkozó - térképeket rajzoltunk fel. Ha egy csoport elveszíti affordanciáit (például új utak vagy parkolók miatt), ennek kompenzálásaként máshol új területeket lehet számukra létrehozni. 

A természet-alapú gyógyítás intézményesítése
A kórházi gyógyító kert tervezési folyamata kitűnő lehetőséget adott az emberek és a helyszín, a betegek és a gondozók, valamint az ember és a szélesebb értelemben vett életközösség kapcsolatainak újragondolására. Ha több szempontot veszünk figyelembe, köztük a nem-emberi élőlények szempontjait is, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyógyulás nem egyirányú: amikor mi gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.

Ahogy a projekt a vége felé közeledik, új kihívások merülnek fel: hogyan tartható fenn ez a párbeszéd az emberek és a nem-emberi élőlények között az aktív kutatás lezárulta után? Milyen formában lehetséges a karbantartás és a közösség bevonása, ami életben tartja a kertet, mint alternatív tanulási teret? Hogyan folytathatók a megfigyelés és közös alkotás gyakorlatai, amikor a kutatók visszalépnek?

Ezek a kérdések túlmutatnak a Boldog Gellért Szakkórházon, és egy nagyobb léptékű cél irányába mutatnak: olyan mintákat teremteni, melyeket más, részvételi tervezést, terápiás gyakorlatot és az ökológiai gondoskodás elemeit integrálni kívánó intézményi kertek is átvehetnek.  A Gyógyító Kert Valóságlabor nem olyan mintát kínál, amit egységesen bárhol lehet alkalmazni , hanem egy élő folyamatot mutat be; folyamatos együttműködést emberek és a természeti világ között, amely a kölcsönös gondoskodás kultúráját ápolja, és amely reményeink szerint példaként szolgálhat más kezdeményezések számára.

A „Coevolutionary approach to unlock the transformative potential of nature-based solutions for more inclusive and resilient communities (COEVOLVERS)” projekt az Európai Unió Horizont Európa kutatási és innovációs programjának támogatásával, a  No101084220 számú támogatási szerződésének keretében jött létre. 

[1] Maran, T. Ecological Repertoire Analysis: a Method of Interaction-Based Semiotic Study for Multispecies Environments. Biosemiotics 13, 63–75 (2020).

Kíváncsi vagy aktuális képzéseinkre? Nézz körül a Magház oktatási oldalán.  

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!