Írta: Kovács Orsolya

2025 őszén indult el a Magház Egyesület „Magfogás és gondoskodás" című projektje a WECF (Women Engage for a Common Future) támogatásával. A program célja az volt, hogy az ökofeminizmus szemléletén keresztül kapcsolja össze a magfogást, az agroökológiai tudásmegosztást és a közösségi gondoskodás különböző formáit.

Az elmúlt hónapokban kisközösségi műhelyek, gazdaságlátogatások, magbörzék és gyakorlati alkalmak sora valósult meg országszerte az egyesület tagjainak közreműködésével. A programok középpontjában az önrendelkezés, a sokféleség megőrzése, a női tapasztalatok és munka láthatóvá tétele, valamint azok a hétköznapi tudások álltak, amelyek gyakran észrevétlenül tartják fenn közösségeinket és kapcsolatunkat a természettel.

A projekt során újra és újra megtapasztaltuk, hogy a kerti körfolyamatok támogatása, az élelem megtermelése, a termények betakarítása és feldolgozása nem láthatatlan, magányos tevékenység, hanem kapcsolódási lehetőség: egymáshoz, a tájhoz, az élelmünkhöz és ahhoz a generációkon át öröklődő tudáshoz, amely egy élhetőbb jövő alapja lehet.

Mezőföldön - Komposztálás, közösségi sütés, fermentálás és magcsere Pusztaszabolcson

A programsorozat egyik első állomása a pusztaszabolcsi Mezőföldön kert volt, ahol az események középpontjában az önellátás hétköznapi, mégis sokszor háttérbe szoruló gyakorlatai álltak.

Október 31-én Komposztáló műhelyre gyűltek össze a résztvevők. A beszélgetések a lehulló falevelek és a „kerti hulladék" körül indultak, majd fokozatosan a talajélet, a komposztálás és az erőforrások körforgásának témái felé nyíltak meg. A résztvevők kézbe vehették a kész komposztot, megtapasztalhatták annak illatát, hőjét és élő szerkezetét, miközben szó esett arról is, hogyan válhat a „hulladékból" a kert egyik legfontosabb erőforrása.

November 22-én egy kis létszámú Kelttészta műhely alakult spontán közösségi alkalommá. Az otthoni konyha bensőséges tere lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők ne csak sütési technikákat tanuljanak, hanem beszélgessenek önellátásról, mindennapi gondoskodásról és fenntarthatóbb életmódról is. A közös dagasztás és sütés során lassan kirajzolódott, hogy ezek az egyszerűnek tűnő alkalmak milyen erős közösségformáló erővel bírnak.

December 3-án Fermentáló műhely következett a pusztaszabolcsi művelődési házban. A résztvevők helyi termelőktől és a kertből származó zöldségekkel dolgoztak: káposztával, céklával, karalábéval, birsalmával és különféle fűszernövényekkel. A műhely során nemcsak a fermentálás technikai alapjai kerültek elő, hanem az is, hogyan lehet bátran kísérletezni, saját ízeket és módszereket kialakítani. A nap végére rengeteg üveg ferment készült el, a résztvevők pedig egy közös levelezőcsoportot is létrehoztak, hogy később megoszthassák egymással tapasztalataikat.

Februárban ismét magok köré szerveződött a találkozás: az 5. Pusztaszabolcsi Magbörzén a résztvevők a vetőmagok történetéről, a növénynemesítés láthatatlan munkájáról és a szabad fajták jövőjéről beszélgettek. Az alkalom különlegessége volt egy hagyományos kovácsmester bemutatója is, ahol kézzel készített szerszámok és hagyományos munkamódszerek kerültek előtérbe. A közös magcsere során sokan vittek haza új tájfajtákat és történeteket is hozzájuk.

Márciusban Oltóvessző műhelyt tartottak a kertben, ahol a résztvevők különböző gyümölcsfa-oltási technikákat próbálhattak ki: az angolnyelves párosítást és a héj alá oltást. A frissen sütött pogácsa és kerti saláta ropogtatása közben szó esett az alanyokról, a tájfajták megőrzéséről, és arról is, hogy a gyümölcsfák szaporítása hogyan kapcsolódik az élelmiszer-önrendelkezéshez és a helyi tudások fennmaradásához. Mindenki hazavihetett saját oltású gyümölcsfákat.

Félholdas Pagony - Közösségépítés és önfenntartás Zalaegerszegen

A Zalaegerszegen működő Félholdas Pagony eseményei az önfenntartás, a közösségi tanulás és a természetkapcsolódás köré szerveződtek.

Január 31-én Álmodozó műhely: Kerttervezés és önellátás címmel valósult meg az első alkalom, ahol a résztvevők az ökofeminizmus, a magfogás és a permakulturális kerttervezés kapcsolódásairól beszélgettek. A közös gondolkodás során egy már meglévő kert tervét elemezték újra, figyelembe véve az időközben megváltozott környezeti és közösségi szempontokat.

Február 8-án a Pezsdülő műhely: Fermentáljunk! című alkalom, a fermentálásról és az egészséges életmódról szólt. A résztvevők a fermentálás egészségügyi és ökológiai vonatkozásairól tanultak, miközben közösen készítettek hosszú fermentálású pizzát, kombuchát kóstoltak és saját fermenteket állítottak össze. A nap egyik fontos felismerése az volt, hogy a mikroorganizmusokkal való együttműködés mennyire természetes része lehet egy egészségesebb, természetközelibb életmódnak.

Március 1-jén a Gazdaságlátogatás és családias magmustra  című esemény következett. A Félholdas Pagony először nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. Ennek keretében a gazdaság először fogadott szélesebb közönséget, ahol a résztvevők megismerkedhettek a domboldali kert működésével, betekintést kaptak a nyugat-magyarországi maghálózat építésébe, és közösen tisztítottak előző évben gyűjtött salátamagokat. A közös ebéd és a magcsere oldott, bizalmi légkört teremtett, ahol mindenki saját vetőmagjait és tapasztalatait is megosztotta.

A március 8-ra tervezett Teremtő műhely: Vessünk és kovászoljunk! alkalom a kevés jelentkező miatt végül elmaradt, de fontos tapasztalat, hogy a közösségépítés hosszú folyamat, amelyben a kisebb és nagyobb hullámzások egyaránt természetesek.

Április 12-én a Zöldülő műhely: Ehető rengeteg néven megrendezett esemény az erdőbe vezetett. A műhelyt részben egy gyógy- és ehető vadnövényekhez, és a gombákhoz  jól értő meghívott előadók kísérték, így a program igen sokszínű lett. Az idelátogatók részt vehettek egy részvételi sétán, amelynek célja az volt, hogy megtapasztaljuk saját helyünket az ökoszisztémában és megéljük,  a többi élőlényhez fűződő kapcsolatunkat.A séta annyira magával ragadott mindenkit, hogy szinte az egész időt az erdőben töltötték.

Terápiás Kert - Étel, egészség és közösségi gondoskodás Sződön

A Sződön működő Terápiás Kert eseményei az élelmiszerrendszerek, az egészség és a közösségi kapcsolódások témái köré épültek. Szilágyi Krisztina, a kert gazdája biológusként és aktív CSA-gazdaként a projekt keretében tartott eseményei során, az ételeink eredetére, a táplálkozásunk ökológiai lábnyomára és az egyszerű, hozzáférhető tartósítási módszerekre fókuszált.

Január 16-án Bevezetés a fermentálás rejtelmeibe workshopot tartott a sződligeti Civil Házban. Az esemény pénteken délután volt, és a helyi újságban megjelent cikk nyomán rengeteg érdeklődő töltötte meg a termet. Krisztina saját biokertjéből és egy helyi biokosárból hozta az alapanyagokat: sütőtököt, burgonyát, édeskrumplit, répát, hagymát, fokhagymát, céklát és káposztaféléket. Az elméleti bevezető - a fermentálás történetével, biológiájával, laktobaktériumos folyamataival - után mindenki saját kezűleg készített egy-két fermentet. Különösen szép volt látni, hogy a közös ételkészítés során mennyire könnyen indult meg a szó az emberek között, kortól és háttértől függetlenül.

Február 5-én „Beszélgessünk az ételről, amely formálja a világot" – Közösségi mezőgazdaság-okosító következett. A résztvevők olyan kérdéseket jártak körül, mint hogy honnan érkezik az élelmiszerünk, kik termelik meg, milyen körülmények között, és milyen lehetőségeink vannak tudatos fogyasztóként. A beszélgetés a közösségi mezőgazdálkodás példáján keresztül mutatta meg, hogyan lehet etikusabb és igazságosabb kapcsolatot kialakítani az élelmünkkel, és közben egy helyi gazdálkodó is bekapcsolódott a párbeszédbe, ami különösen örömteli volt.

Március 7-én Palántázó műhely következett a Terápiás Kertben. Az időzítés nem volt véletlen: ez az ideális pillanat a paradicsom vetéséhez, és a Terápiás Kertnek hatalmas paradicsomgyűjteménye van, évente több mint negyven fajtát termesztenek. A résztvevők maguk választhatták ki, melyik fajtát szeretnék elvetni, megismerhettek hasznos praktikákat, majd a választott magokkal és új tudással térhettek haza.

Március 14-én egészen különleges alkalom valósult meg: Rügyfakasztó körtánc a Terápiás Kertben címmel. Egy képzett körtánc-vezető irányításával nők és gyerekek táncoltak együtt a tavaszi kertben, négyévestől ötvenéves korig. A körtánc sajátos szabályai biztonságos, befogadó közeget teremtenek. Nincs jó és rossz táncos, a cél az, hogy a mozgáson keresztül kapcsolódjunk önmagunkhoz és egymáshoz. Az utolsó táncban körbejárták az egész kertet, áldást kérve a vízre, a termésre, a természetre és a közösség tagjaira. Néhányan cipő nélkül táncoltak, hogy érezzék lábuk alatt a földet.

Április 18-án egy Biointenzív kertbemutató következett. A résztvevők közvetlen betekintést kaphattak abba, hogyan működik a gyakorlatban egy kis léptékű, vegyszermentes, közösségi mezőgazdasági rendszer: hogyan kerülhet a zöldség közvetlenül a termőföldről az asztalra, nagyipari közvetítők nélkül, és hogyan épül bizalom és kölcsönös felelősségvállalás a gazda és a közösség tagjai között.

Szezon Kert - Kertészklub és civil találkozó Pátyon

A pátyi Szezon Kert háromalkalmas Kezdő Kertészklubbal kapcsolódott a projekthez, elsősorban a Zsámbéki-medencében élő, vegyszermentesen kertészkedni vágyók számára. A sorozat már a meghirdetés után rövid időn belül betelt, ami jól mutatta, milyen erős igény van az agroökológiai szemléletű kertészkedés gyakorlati tudására és a helyi közösségi alkalmakra.

A február 7-i Kertészklub I.: Kerttervezés alkalmán a résztvevők közös rajzos ráhangolódással kezdték a délutánt, majd a kerttervezés alapjairól, ágyástípusokról, növénytársításokról, vetésforgóról és a kert élő rendszereiről beszélgettek. A közös kertbejárás során sok szó esett arról is, hogyan lehet a kertet nemcsak termelési térként, hanem élő ökoszisztémaként szemlélni, ahol a talaj, a növények, a rovarok és az ember egymással kapcsolatban működnek. A résztvevők annyira tapasztaltnak és kíváncsinak bizonyultak, hogy az eredetileg tervezett papíros kerttervezés helyett az erdőkert, a permakulturális szemlélet és a sokszínű kertészeti módszerek kerültek a középpontba.

Március 7-én a Kertészklub II.: Palántázás volt a téma. A résztvevők megismerkedtek a különböző növénytípusok igényeivel, a palántaföldekkel, a megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyokkal, majd betekintést kaptak a Szezon Kert üvegházas és fóliasátras nevelési gyakorlataiba is. A közös vetés és palántatűzdelés során mindenki saját palántákat készíthetett, amelyeket később otthon nevelhetett tovább.

Április 18-án a Kertészklub III.: Szezonkezdés zárta a sorozatot. A közös kertbejárás és „legelészés" során a résztvevők megkóstolhatták a szezon első zöldjeit, miközben szó esett a tavaszi munkák ritmusáról, az ágyáselőkészítésről, a vetésről és a talajkímélő módszerekről. A nagy meleg miatt a gyakorlati feladatok helyett maradt idő kötetlen beszélgetésre a kertészkedésről és egy kis informális magbörzére is. 

Április 10-én pedig a Szezon Kert egy különleges Civil találkozónak adott otthont, amelyre az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai látogattak el Toldról közel 550 kilométeres utat téve meg. A kapcsolat tavaly szövődött: Réthy Katalin, a Magház elnöke és a Szezon Kert vezetője akkor látogatott el Toldra, ahol magfogásról tartott előadást és palántákkal is megajándékozta a közösséget. Most a toldi csapat érkezett viszontlátogatásra. Egy emlékezetes napot töltöttek együtt. Bejárták a pincét és a kertet, megkóstolták a szezon első zöldjeit, hosszan beszélgettek komposztálásról, talajtakarásról, öntözőrendszerekről, majd közös ebéd következett frissen szedett levelekkel gazdagított zöldséglevessel és turbolyás tejföllel. A délután pikírozással zárult, és természetesen magokkal is. Mindenki teli szívvel és teli zsebbel indult haza. Az ilyen találkozók éppen azt mutatják meg, amiről ez az egész projekt szól: a tudás, a gondoskodás és a magok akkor élnek igazán, ha továbbadjuk őket.

Amanita Tanya - Tavaszi kertbemutató Nagyorosziban

Április 26-án a nagyoroszi Amanita Tanyán Induló nano közösségi gazdaság kertbemutatója zajlott. Horváth Áron házigazda fogadta az ország különböző pontjairól érkező, köztük helyi látogatókat, akik bepillanthattak egy induló, kis léptékű közösségi gazdaság, egy nano CSA valódi mindennapi működésébe.

Az esemény középpontjában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás állt: szó esett a mulcsozásról, az összegyűjtött esővíz alapú öntözésről, a ritkán termesztett évelő zöldségekről és a vetőmagmegőrzés módszereiről. A biointenzív ágyások, az erdőkert-szerű rendszer és a precíziós gazdálkodás fajta- és időzítési szempontjai adták a nap szakmai tartalmát, miközben a kertbejárás hangulata végig kötetlen és inspiráló maradt. A szervezők számára különösen fontos és örömteli volt, hogy helyi érdeklődők is bekapcsolódtak a programba.

Közösségek, hagyományok és fajták, amelyek tovább élnek

A projekt során új kapcsolatok, helyi közösségek és tudásmegosztó hálózatok is formálódtak. Több helyszínen alakultak ki később is aktív csoportok, közös levelezések, vetőmagcserék és további együttműködések.

A „Magfogás és gondoskodás" projekt megerősített bennünket abban, hogy az agroökológiai tudás, a női tapasztalatok, a közösségi tanulás és a mezőgazdasági sokféleség és hozzá kapcsolódó tudás szorosan összefűződnek. Ezek a gyakorlatok nemcsak a kertek sokféleségét őrzik meg, hanem a közösségek ellenállóképességét és az egymás iránti gondoskodás kultúráját is erősítik.

Ez a dokumentum a WECF International támogatásával megvalósuló „Magfogás és gondoskodás" projekt keretében készült. Tartalmáért kizárólag a Magház Egyesület felel, és nem feltétlenül tükrözi a WECF International álláspontját.