Írta: Lipka Borbála

A Covid-19 járvány nálunk is keresztbe húzta a terveket: elmaradtak a tavasz közepi magbörzék és a nyári kertlátogatások. Nem csak az itthoni programok estek ki, hanem a nemzetközi projektekben szervezett találkozók is. A májusi, Firenzébe tervezett Let's Liberate Diversity! találkozó helyett egy online workshop-sorozat alakult, a személyes találkozót pedig október közepére tolták. Sajnos ez sem tudott élőben megvalósulni, viszont egy félnapos online workshop keretein belül összegyűlhettek a résztvevők.

Mi a Let's Liberate Diversity?

A Let's Liberate Diversity! (LLD) egy mozgalom neve, melynek célja a mezőgazdasági sokféleség megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A mozgalom tagjai egy olyan jövőről álmodnak, ahol az élelmiszer-rendszerek nem csak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóan működnek. Kétféle eseményt szoktak szervezni:

• A Let's Liberate Diversity! találkozókon bárki érdeklődő részt vehet, itt a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat és természetesen magokat cserélnek egymással a résztvevők.
• A Let's Cultivate Diversity! találkozókat elsősorban gazdálkodók és az élelmiszeripar valamely területén dolgozók számára szervezik, szintén jó gyakorlatok és tudásmegosztás céljából.

A mozgalomról itt olvashatsz bővebben.

kép: https://liberatediversity.org/

A járvány miatt gyakorlatilag az összes személyes nemzetközi konferenciát, összejövést és megbeszélést az online térbe kellett helyezni. Az idei LLD találkozó is erre a sorsra jutott. Az októberi workshopra a Dynaversity projekt keretein belül került sor.

Dynaversity

A Dynaversity (DYNAmic seed networks for managing European diVERSITY - Dinamikus vetőmag-hálózatok az európai változatosság érdekében) projekt amely a haszonnövények és vadon élő rokonaik sokféleségének megőrzését segítő kormányzati megoldásokat keres. A projektről itt olvashatsz többet.

Közösségi magbankok, szakpolitika, és az LLD története

A találkozóra október 16-án, 9.30 és 13 óra közt került sor. A megbeszélés egy rövid bemutatkozással kezdődött, ahol mindenki elmondta, melyik országból, melyik szervezetből csatlakozik a beszélgetéshez.

Ezt követően három beszámoló és egy workshop-jellegű foglalkozás következett. Először a projekt egyik készülőfélben levő anyagáról hallhattunk egy beszámolót: egy háromrészes "kézikönyv"-sorozatról, ami a közösségi magbankok indításával és működtetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze. Ezeket az információs füzeteket elkészülésük után igyekszünk majd magyarítani is, mert sok hasznos információt tartalmaznak arról, hogy egyáltalán mi az a közösségi magbank, hogyan érdemes elindulni, milyen működési formák vannak, illetve hogy milyen rendszerben érdemes dokumentálni és adminisztrálni a fenntartott tételeket.

Ezután egy hosszabb beszámoló és megbeszélés következett a Farmer's Pride és a Dynaversity projekt eredményeiről és közös pontjairól, az együttműködés fejlesztendő területeiről, és egy európai hálózat létrehozására irányuló szakpolitikai ajánlásról.

A következő napirendi pont egy történeti kutatás bemutatása volt, ami elsősorban a mozgalomban résztvevő szervezetekkel kapcsolatos statisztikák elemzéséből állt. Kiderült, hogy melyik európai országból hány szervezet vállal(t) aktívan részt a különböző események szervezésében. Talán nem túl meglepő módon a nyugat-európai országokból több szervezet vesz részt az LLD munkájában, hiszen Közép- és Kelet-Európában még viszonylag friss a közösségi maghálózatok szerveződése, a legtöbb országban nincsenek nagymúltú kezdeményezések a mezőgazdasági sokféleség megőrzésének területén. Azért ez a régió is képviselteti magát a térképen. 2011-ben például Szegeden tartották az éves Let's Liberate Diversity! fórumot (ezt követően alakult meg a Magház is), és kapcsolódik a mozgalomhoz például horvát és román szervezet is.

A találkozó egy workshoppal zárult, melynek az alapja egy javaslat volt, mely az ex situ és on-farm fajtafenntartás módszereinek megújítására irányult, arra alapozva, hogy a mezőgazdasági sokféleség megőrzésére kialakított jelenlegi rendszer már elavult, merev és nem tölti be megfelelően a szerepét. A kérdésfelvetést követően elsősorban arról szólt a beszélgetés, hogy a jelenlegi rendszer átalakítása vagy pedig azzal párhuzamosan egy új rendszer kifejlesztése lenne reálisabb és célravezetőbb megoldás.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, látogass el Facebook oldalunkra, vagy nézz körül a honlapunkon!