Írta: Mucsi Éva

Sok minden kavarog a fejemben, rengeteg ötlet és tetterő jellemzi a mindennapjaimat, amióta van egy „birtokom” Hosszúhetényben. Tavaly vásároltam meg ezt a nem is olyan zsebkendőnyi területet, ahol szeretnék természetközeli gazdálkodást folytatni. A téli időszak a kerítés építéséről, az ismeretek olvasgatásról, internetes oldalak felfedezéséről és persze a vetőmagok beszerzéséről szólt.

Szerencsére több olyan fórumot/csoportot is találtam, ahol kiváló szakemberek segítik az embert a kezdő lépések megtételében. Örömömre szolgált, hogy a Permakultúra klub és a Magház közösségi hálózat által szervezett online előadásnak hallgatója lehettem.

Eddig még nem voltam ilyen programom, nem voltak elvárásaim, nem tudtam, hogy hogyan is zajlik majd, és milyenek lesznek az előadók és a többiek.

Amit kaptam az egy csodajó agyzakatolás a legjobb értelemben.

Egyrészt legalább 3-4 kedves, mosolygós arc nézett rám a közel két óra alatt, másrészt olyan fontos elméleti és  gyakorlat tudnivalókat vághattam zsebre, hogy az egész hétvégén győztem megemészteni. Még jó, hogy visszanézhető! (Ezt a praktikus lehetőséget máskor is szeretném élvezni!)

Két előadónk: Réthy Kati és Fehér Judit osztotta meg a gondolatait.

Kati beszélt a Magház szerveződésről, illetve a közösség céljairól, vállalt feladataikról, álmaikról. Számomra talán a legmeglepőbb az volt, hogy gazdák érdekképviseletében is részt vesznek a Magház munkatársai. Az előadás szólt még a vetőmag- önrendelkezésről, önellátásról, amit nem is gondoltam volna, hogy a világ más tájain nem természetes lehetőség.

Milyen szerencse, hogy itt, Magyarországon élek és kipróbálhatom magam, mint ökogazda, gyűjthetem, a magbörzéken cserélhetem a kertem kincseit. A Magház egyik álomötlete, hogy a közösségek hozzanak létre egy magkönyvtárat, ahol bárki a megfelelő szabályok betartásával hozzájuthat a keresett tájfajta vetőmaghoz. Azt hiszem számos „olvasója” lesz ennek a speciális könyvtárnak…

Judit a kerttervezés és magfogás műveleteivel kapcsolatos tanácsait mondta el. Mit hogyan, hová ültessünk. Illetve beszélt az izoláció fontosságáról. Fortélyokat tudhattam meg a magfogásról. (Eddig nem is gondoltam arra, hogy saját magot gyűjtsek a leendő termésemből.)

A két előadás végén volt lehetőség kérdezni. Érdekes kérdések, hasznos válaszok érkeztek. A legjobbkor kapcsolódtam be az idei előadássorozatba, hiszen teljesen kezdőként rengeteg félelmem, kérdésem, bizonytalanságom van. Megnyugtat, hogy másoknak is vannak nehézségei, még annak ellenére is, hogy számos ismeret van a birtokukban. Este, amikor visszagondoltam az előadásra, akkor megvilágosult előttem, hogy a dédikénk mindenféle oktatás nélkül remek munkát végzett a magfogás, palántanevelés és zöldségtermesztés terén. Nem tudta, de ő maga is a tájfajták őrzője volt, egy igazi magbankár!

Sajnos a következő generációkat már elkényelmesítették a boltban kapható tasakos magok, amelyek nagyobb, szebb termést ígértek. Gyermekkoromat visszaidézve nem emlékszem, hogy ekkora almákat, paradicsomokat szüreteltünk volna, valahogy az emlékek elkoptak. A régi ízeket, illatokat nem találom.

Reménykedem, hogy a lelkes, tudásmegosztó törekvések nem hiábavalóak, s az idei termésem, ha szebb nem is, de ízletesebb lesz, mint az üzletekben kapható társaik.

A Permakultúra klub két előadása itt tekinthető meg:

 Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kedvelj minket Facebookon, vagy nézz körül a honlapunkon!