2022. nov 30.

Paprika bio palántanevelése – egy extenzív példa

írta: Magház Hálózat
Paprika bio palántanevelése – egy extenzív példa

Írta és fotózta: Papp Orsolya

Egy olyan faluban lakom, ahol évtizedeken át meghatározó zöldségnövény volt a paprika. Az előző generációnak annyi jövedelmet hozott a nagybanira való termelés, hogy ebből tudtak családi házat építeni, gyermekeiknek jövőt biztosítani. Az idősek mára ugyan nagyrészt felhagytak a fárasztó fóliás munkával, mégis lelkesen mesélnek róla.

Anno a 10-20-30 évvel ezelőtti kínálatban igyekeztek a lehető legmagasabb színvonalat hozni, és már akkor modern hibrideket használtak – számomra meglepő módon tájfajtákról még csak nem is hallottak. A jövedelmezőséghez hozzájárult az is, hogy maguk nevelték a palántát: majd’ minden háznál van palántanevelő létesítmény, jellemzően kazánnal fűtött, földbe süllyesztett építmény, ami hatékonyabb hőmegtartást tesz lehetővé a korán, februárban indított magvetéshez. Közegnek pedig tőzeget és műtrágyát, vagy az újabb vívmányok közül a speciális, paprika igényeihez igazított tápanyag-mennyiséggel ellátott tőzeges kész keveréket használtak.

Mikor én is el akartam kezdeni a paprikáim palántanevelését, rögtön láttam, hogy az elődök munkájára nemigen építhetek: a kazánnal történő fűtés költsége azóta jelentősen megnőtt, földbe süllyesztett palántanevelőm (még) nincs, műtrágyát nem használhatok, a tőzeghasználatot is szeretném a minimumra szorítani és az alacsonyabb intenzitás miatt valószínűleg a modern hibrid sem fog csúcsteljesítményt hozni.

Ezen okok miatt egy jóval extenzívebb technológiát választottam a palántaneveléshez, és az elején csak reméltem, hogy eljutok a megfelelő minőségű paprika palántáig. A helyszín egy házi „barkács” fólia volt, amely úgy két rétegű, hogy két külön fóliabordázaton van a két fólia („kettő az egyben” módon), a kettő között kb. 1 méter térközzel. A két fólia közét szalmával töltöttem fel térdmagasságig a jobb hőszigetelés reményében.

kep1.jpg„Kettő az egyben” rendszerű palántanevelő fóliasátor

A belső fóliában széldeszkákból trágyatalpas melegágyakat alakítottunk ki, és az ágyakat friss istállótrágyával töltöttük fel március elején. Idén a szarvasmarha istállótrágyához ló karámtrágyát is kevertünk 1/3 arányban. Egy komposzthőmérő segítségével az összerakástól kezdve mértük az ágyás maghőmérsékletét: március 19-étől, 73 ᵒC-ról április 24-ére 30 ᵒC-ra csökkent szép lassan, fokonként a hőmérséklet, mely az ágyás felszínén nyilván mindig alacsonyabb volt pár fokkal. Az ágyás tetején a két szélső széldeszkába adott távolságra íveket szúrtunk, erre a hidegebb éjszakákon fátyolfóliát, arra meg fóliát terítettünk. Szóval a palántanevelő tálcák jól be voltak burkolva: alulról kapták a talpmeleget, felülről meg a fóliaalagút benn tartotta a meleg levegőt. Természetesen amint kisütött a nap, a fóliaalagutat rögtön nyitottuk.

kep2.jpgTrágyatalpas melegágyak a fóliaalagút íveivel és a megvető tálcákkal

A magvetést február közepe-vége felé kezdtem, a csírázó tálcák a betöltött melegágyakra kerültek márciusban. A palántanevelő közeg változó arányban tőzeg, fűrészpor, komposzt és gilisztahumusz keveréke volt, de próbáltam a Klasman Bio Potgrond tőzeg keveréket is. Több fajtával is dolgoztam idén, közöttük tájfajtákkal és kereskedelmi fajtákkal is, mindegyikük jó csírázási arány mutatott. A palánták mindvégig lendületesen fejlődtek, egy alkalommal tűzdeltem át őket nagyobb méretű sejttálcákba, és mire felállt odakinn a termelő fóliasátram, gyönyörűen fejlett, haragoszöld, erős szárú, többleveles palánták kerültek kiültetésre május elején. A paprika palántanevelésben nálam jóval gyakorlottabb termelők megdicsérték a palántáim szépségét – mindez persze nem az érdemem, hanem a természeté.

kep3.jpgKiültetésre hamarosan kész, fejlett, egészséges paprika palánták (ápr.20-i állapot)

A fent leírt módszer nem az univerzális és tökéletes példa a paprika palántanevelésére, mindössze szerettem volna bemutatni, hogy alacsony energia befektetéssel, természetes alapanyagok használatával is meg lehet nevelni eme igényes zöldség palántáit.

A bejegyzés a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ támogatásával készült el.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!

Szólj hozzá

paprika palánták gyakorlati tippek Ursa Herba Biokert