Írta: Lipka Borbála

A Seeds of Change projektünk keretein belül a résztvevőknek szeptember 27-én lehetőségük volt a pusztaszabolcsi Mezőföldön kertbe látogatni, ahol Mészáros Zoli és Szelestei Rita láttak vendégül minket. A nap fő témája a házi magbank fenntartása, működtetése volt, de körbenéztünk a kertben is, és – szokás szerint – magcserére is maradt idő. Az eredeti 15 jelentkezőből különböző elfoglaltságok és utolsó pillanatos vészhelyzetek miatt végül 7 fő tudott megjelenni, így lehetőség volt mélyebben belemenni egy-egy témába.

A napot egy rövid bemutatkozó körrel, valamint az adminisztrációs tudnivalókkal kezdtük. Ezután Zoli elmondta a kerttel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd körbe is kalauzolt minket. Az 1000 négyzetméteres kertben alapvetően saját fogyasztásra, 2 felnőtt és 3 gyerek számára termelik meg az éves zöldségmennyiséget. Helyhiány miatt a burgonyát, hagymát és időnként a hüvelyeseket máshonnan (pl. kosárközösségből) szerzik be, ahogy az állati eredetű termékeket is. Ritával elsősorban a kerti termények felhasználásáról, tárolásáról tudtunk beszélgetni, és nem egy recept gazdát is cserélt a nap során.

A kertbejárás során számos, kertészkedéssel és magfogással kapcsolatos kérdést említettünk, például:

• tápanyag-utánpótlás kérdése: a Mezőföldön kertben komposzttakarásos módszert használnak, melyhez a saját komposztot a településről összegyűjtött avarból, zöldhulladékból, fűnyesedékből állítják elő, emellett bazaltőrlemény biztosítja a mikrotápanyagok hosszú távú pótlását;

• keresztbeporzódás: vannak olyan fajok, melyeknél már az adott évi termésen látszik, ha keresztbeporzódás történt (pl. a homoki bab), míg másoknál csak a következő évben derül ki (pl. cukkini);

• izoláció: különböző terepakadályok (pl. ház, fák, melléképületek) segítségével egy ekkora területen is lehet akár 3 paprikafajtát is fenntartani, a szél által porzott növények izolációja azonban egyelőre nem volt sikeres (pl. a cékla úgy tűnik, hogy cukorrépával porzott át);

• nyári túlélők: a nyári aszály átvészelésére cirok, amaránt és homoki bab kerül az ágyásokba, hogy ne maradjon csupaszon a föld.

A résztvevők közül többen is rendkívül pozitív visszajelzést adtak a szerteágazó tapasztalatcserére:

„A Zoli mulcsozással kapcsolatos tapasztalait szeretném beépíteni én is a gyakorlatomba. Illetve bátrabban fogok neki a forgatás nélküli termesztéshez.”

„[…] újból megerősítést kaptam, hogy kaláka programokat is érdemes lenne csinálni, amihez nekem ki kell lépnem a komfortzónámból (nevezetesen átengedni a munkát valaki másnak), illetve kaptam tippeket növényvédelemre és tápanyaggazdálkodásra is, amiket ki szeretnék próbálni.”

„A résztvevők ötletei [volt a legérdekesebb része a találkozónak], amik nekem magamtól nem jutottak volna eszembe.”

„A beszélgetések [voltak a legérdekesebb részek]. A különböző nézőpontok, és az azokból származó megoldások miatt.”

„A személyes tapasztalatok és praktikák rész [volt a legérdekesebb]. Mert ez mindig személyes tapasztalaton alapszik és kísérletezés eredménye, azt igazolja, hogy minden eset más.”

A kertbejárás végeztével áttértünk a szakmai nap fő témájára: a magfogás, magtisztítás és magtárolás mikéntjére. Zoli bemutatta a magfogásra kijelölt „melléképületet”, ami a ház mellett került kialakításra, és több, magfogásra váró növényt is megtekinthettünk, sőt a pillangóvirág magjának tisztítását a vállalkozó kedvű résztvevők kis próbálhatták. Szó esett a nedves és száraz termésekből történő magfogás technikáiról, valamint a magtisztítás házi módszereiről. Ezután megnéztük a házi magbankot is, ami a kazánszobában kapott helyet: ez a hőingadozás miatt nem teljesen ideális, de abszolút működőképes megoldás. A magok szárítása páramentesítő gépre szerkesztett ládában történik, tárolásuk pedig befőttes üvegekben, szilikagél mellett (ez magába szívja a párát). Zoli azt is elmesélte, hogy minden télen leltárt tart, majd csírateszteket is végez, hogy tudja, mire számíthat a következő évben palántázáskor.

A workshopon elhangzott technikai információkra a következő blogbejegyzésben térünk ki részletesen.

A magfogás és magtárolás praktikái mellett beszélgettünk a családi kert művelésének elméleti, filozófiai kereteiről is. Zoli és Rita a szintropikus gazdálkodás elveit ajánlották figyelmünkbe. Elmondta, hogy változott az elmúlt tíz évben érezhetően a talajban megbúvó kerti magbank összetétele: a gyomnövények egyre inkább visszaszorulnak, helyüket és szerepüket sok esetben kultúrnövények veszik át. Gyomlálni – egy hagyományos kerthez képest – nagyon keveset kell, és bár kártevők természetesen jelen vannak, eddig minden esetben kialakult valami megoldás az adott kártevővel való együttélésre. Erre a legújabb példa a poloskák esete – idén a Mezőföldön kertben is megjelentek a poloskapetéket parazitáló szamurájdarazsak, amik így hosszú távon remélhetőleg enyhítik a poloskanyomást a kertben. A pockok kártételét a baglyok környékbeli megtelepedése fogta vissza, a lótücsköket csapdázással sikerül kordában tartani, a meztelencsigák pedig a komposzttakarás bevezetése óta szorultak vissza. Azt többször is hangsúlyozták, hogy a felmerülő, környezeti és növényvédelmi problémákra minden kertben más lehet a megoldás – nincs olyan varázsszer, ami mindenhol és minden körülmények között működik, az a legfontosabb, hogy az ember ismerje a saját kertjének adottságait, és hogy türelmesen keresse a megoldást a felmerülő kihívásokra.

A szakmai eszmecsere mellett fantasztikus batyus ebédet fogyasztottunk el együtt, amihez a résztvevők is rengeteg hozzávalót hoztak: házi készítésű padlizsánkrémet, kombuchát, fermentált cukkinit, kiflit, kovászos kenyeret, házi zsírt, almát, paradicsomot, paprikát, uborkát, és egyéb terményeket… Rita pedig a házi kifli mellett fahéjas és kakaós csigával készült a fogadásunkra, úgyhogy desszertnek sem maradtunk híján.

Búcsúzóul házigazdáink gondolatai:
Mindig szeretek hasonló érdeklődésű emberekkel találkozni és beszélgetni, és még izgalmasabb számomra, ha mindezt a saját kertemben tehetem. Mindenkinek más a háttere, és sokszor nálam sokkal képzettebb emberek látogatnak meg, ez most is így volt. Ennek köszönhetően kaptam tippet a jó hagymatermés elérésére, a monília elleni vegyszermentes védekezésre, sikerült beazonosítani egy gazt, amin már egy hete gondolkodtam, és megkóstolhattam egy csomó házi készítésű finomságot, amit a résztvevők hoztak.

Igyekeztem összeszedetten elmondani azt, amit nálunk a magfogás, magtárolás és általában a magbank fenntartása kapcsán fontosnak találtam, nagyon örülök, hogy szép időnk volt, és hogy nagyon spontán beszélgetés formájában zajlott az együttlét. Külön érdekesség, hogy mindig történik valami szokatlan, amikor vendégeink vannak, például most gondolta úgy egy régebben kihalt fosóka bokor egyik törzse, hogy ő bizony ledől pihenni, rá a fő veteményes ösvényre. Szerencsére senki nem volt a közelében, az alatta lévő növények pedig túlélik a traumát, viszont másnapra volt egy jó adag munkám a faanyag felhasználható méretűre redukálásával, egyúttal viszont egy új szemszög nyílt számomra a kert ezen pontján, és észrevettem, hogy ide még három cserjét el tudok helyezni, amiknek már jó pár napja a helyét kerestem a kertben, úgyhogy ez szintén egy nagyon pozitív fejlemény. Hálás vagyok a csapatnak a látogatásért, köszönöm!

A Seeds of Change projekt Európai Unió finanszírozásával, az Erasmus+ program keretein belül valósul meg. A projekt támogatási kódja 2024-2-HU01-KA210-ADU-000278866. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.