Írta: Szalczinger Judit és Balassa Betti

A Seeds of Change projekt keretéin belül október 17-e és 19-e között vendégül láttuk osztrák partnereink kilencfős különítményét. A három nap alatt rengeteget tanultunk mindenféle, magfogással és kertészkedéssel kapcsolatos témákban. Az első napot Budapesten töltöttük, alább Szalczinger Judit és Balassa Betti beszámolóját olvashatjátok erről a pénteki napról.

Szalczinger Judit résztvevői szemszögből mesél a napról:

A Seeds of Change projekt keretén belül az Aszódi Szállás és Nappali Melegedő kertjét látogattuk meg október 17-én, ahol betekintést nyerhettünk egy hajléktalanok ellátásra szakosodott intézmény mindennapjaiba és a többfunkciós, a bentlakók életminőségét javítani hivatott kert megtervezésének, fenntartásának izgalmas és sokszor kihívásokkal teli részleteibe.

Miután mindenki megérkezett a helyszínre, az Ausztriából jött csapattagokkal közösen pakoltuk ki a házi veteményesek vagy épp árutermelő gazdaságok legjavát képviselő friss zöldségeket, savanyúságokat, szószokat a batyus étkezéshez, a gazdagon terített asztal már önmagában ékes bizonyítéka volt annak, mennyire jelentős szereppel bír a mezőgazdasági sokféleség a résztvevők életében.

Az ismerkedéssel egybekötött közös kóstolgatás után Balassa Betti, a szálló munkatársa, a kert megálmodója és gondozója ismertette az intézmény történetét, jelenlegi lakóit, a kert kialakításának főbb szempontjait, szemléletmódját.

Az ezt követő séta során már a kezdet kezdetén feltűnt, mennyi funkciót tölt be a több ezer négyzetméteren működő, ugyanakkor minimális költségvetésből fenntartott kert: a természetközeli módon kialakított gyógy-és dísznövényágyások, a szépen gondozott, életerős tájfajta gyümölcsfák egyre növekvő sora, a vadvirágos gyep egyszerre szolgálják a pihenés, kikapcsolódás lehetőségét a lakók számára, terápiás célokra is alkalmasak, és persze friss zöldséggel, gyümölccsel gazdagítják az étkezéseket. A vegyszermentes művelési, növényvédelmi módszerek garantálják, hogy a kert az emberi használat szempontjain túl alkalmas élettérré válik a beporzó rovarok, madarak és millió más, a kertet felkereső élőlény számára. A területhasználat sokszínűségét mutatja, hogy a szálló lakói egyedülálló módon még a társállataikat is magukkal hozhatják, biztonságos kinti tartásmódot lehetővé téve például kutyák számára, akiket sok hajléktalan nem lenne hajlandó a szállóra költözés érdekében magára hagyni. A kert adta örömökből a földszinten elszállásolt mozgáskorlátozott, idős lakók is kivehetik a részüket, ott jártunkkor is a bejárat elé ültetett pompás virágkavalkádban gyönyörködve élvezték a napos, langyos októberi délutánt.

Sok szó esett a kert fenntartása kapcsán a kihívásokról és a korlátozott anyagi lehetőségekre válaszként születő filléres megoldásokról: a szálló kertjében képződő száraz lomb komposztálása biztosítja a haszonnövények termesztéséhez szükséges szerves anyagot, esővízgyűjtés is történik, a gondosan megválasztott, ellenálló tájfajta gyümölcsfák pedig bonyolult növényvédelmi eljárások nélkül is termést biztosítanak.

Számomra különösen lenyűgöző volt a kert különböző mikroklímájú részeinek maximális kihasználása – a palánták és melegigényes növények nevelését, teleltetését a nagy felületen hőt leadó kazán közelsége is segíti, az árnyékos kertrészek előnyei főként nyáron mutatkoznak meg a zöldségtermesztésben, a napsütötte, magas épület által védett sarok pedig fagyérzékeny évelőknek, napfényimádó fűszernövényeknek ad otthont. Az intézmény előtti díszkertben az őshonos vadvirágok megtelepedésének támogatása és szárazságtűrő fajok vetése az elsődleges szempont, melynek pazar színekben bővelkedő eredményét még október közepén is megcsodálhattuk.

Betti a kertséta során kiemelte, hogy a lakók életminőségének javítása, az emberséges körülmények megteremtése ugyan több különböző eszközzel történhet, a sokszor vidékről érkező hajléktalanok számára mégis létfontosságú a kert: a legtöbb beköltöző számára a nagyvárosi közeg teljesen idegen, rideg és megszokhatatlan élményt jelent, így kizárólag egy, a természethez kapcsolódás lehetőségét is előtérbe helyező szállón tudják biztonságban, otthonosan érezni magukat.

Az októberi napsütést kihasználva a séta utáni közös eszmecsere is a kertben zajlott, melynek során minden csapattag elmondta, hogyan került kapcsolatba a vetőmagok csodálatos világával, kinek mit ad ez az együttműködés, valamint a nemzetközi tapasztalatokra is építve ötleteket fogalmaztunk meg annak kapcsán, hogyan lehet a városi lakosságot aktívabban bevonni az agrobiodiverzitás megőrzésébe, a szabad fajták gondozásába, vetőmagjaik termesztésébe és cseréjébe. A kerti beszélgetések visszatérő eleme volt persze mindezen túl a résztvevőkkel történő együttműködés lehetőségeinek felvázolása a szálló kertjének folyamatos gazdagítására, a problémák enyhítésére. Minden látogató a saját szakmai tapasztalataira és megközelítésmódjára építve próbált hasznos ötletekkel, tanácsokkal szolgálni, így többek között gyümölcsész, permakultúrás tervező és árutermelő biogazdálkodó szemszögből is érkeztek tippek a kert adottságihoz és persze a lakók igényeihez legjobban illő fajok és fajták megválasztásáról, komposztkezelésről, a termesztési szezon téli meghosszabbításáról.

A látogatást egy mini magbörze zárta, ahol a hidegtűrő, áttelelésre alkalmas levélzöldségek és már a jövő szezonra gondolva a tavasszal indítható melegigényes növények, ellenálló paprikák, padlizsánok, paradicsomok magjai egyaránt megtalálhatók voltak, izgalmas fűszerek és gyümölcstermők magjai is terítékre kerültek, még érdekesebbé és hasznosabbá téve a csereberét minden résztvevő számára.

Balassa Betti, az intézmény gondnoka, igazi házigazdaként fogadott minket. Ő is megosztotta velünk az élményeit:

A kollégák és a lakók is mindig érdeklődéssel fogadják, ha csoportok vagy „idegenek” látogatják meg a szállónkat. Így volt ez aznap, pénteken is, amikor vendégül láttuk a Seeds of Change résztvevőit. Számomra a csodával volt határos, hogy időben össze tudtam készülni a csoport fogadására, mert egy ekkora házban minden pillanatban történik valami, amihez kellek: szerelők jönnek-mennek, adomány érkezik, lakó kérdez vagy kér, kolléga marasztal… Hálás voltam nekik, hogy egy napig hagytak a csoporttal lenni.

Szerintem még sosem volt ennyi ember a team szobában! Élettel és sok pozitív energiával telt meg a helyiség, ahogy megérkezett mindenki. Hallgatva a beszélgetéseket egészen kicsinek éreztem magam a profik közt, hiszen amit csinálok, az nagyon réteg, nagyon kilóg minden kategóriából és egyelőre még nem igazán jellemző idehaza. Főleg hogy mi kicsiben csináljuk, amit csinálunk. Így aztán igyekeztem minden tudást és információt magamba szívni, amit a többiektől hallottam. Külön köszönöm mindazoknak, akik a kertbejárás során halmoztak el tanácsokkal, ezeket mind ki fogom próbálni!

Borzasztóan sok energiát, lendületet ad, amikor ismeretlen emberektől kapok pozitív visszajelzést a munkámról. Amikor az egyik osztrák srác gratulált és kifejtette, hogy mennyire fontos, hogy valaki ezzel is foglalkozik, amivel én, akkor nagyon meghatódtam. Jól esett az érdeklődés a hajléktalansággal kapcsolatban is, hiszen ez egy olyan téma, ami rejtett a társadalom elől, ezért előítéletekkel övezett. De a csoport részéről nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam.

Annak pedig nagyon örültem, amikor a csoport kérésére kint maradtunk a Kertben és nem egy teremben tartottuk a prezentációt! Szép időnk volt, amit jól ki is használtunk.
Köszönöm, hogy jöttetek!

A Seeds of Change projekt Európai Unió finanszírozásával, az Erasmus+ program keretein belül valósul meg. A projekt támogatási kódja 2024-2-HU01-KA210-ADU-000278866. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.