Foghatok magot a boltban vásárolt magból nevelt növényeimről? Mi az a tájfajta? Mit jelent az, ha egy növény hibrid? Mi a különbség a GMO és a génszerkesztés között? A Magház megalakulása óta vannak kérdések, amik rendszeresen felmerülnek, amikor a kiskerti magfogásról vagy a szelíd kertészkedésről van szó. Most három bejegyzésben összeszedjük a legfontosabb alapfogalmakat, amik segítenek eligazodni a fajtaválasztáskor. Az első részben a fajtákkal kapcsolatban segítünk tájékozódni.

faj: A biológiai rendszerezés alapegysége. Legegyszerűbb megközelítésben élőlények olyan csoportját értjük alatta, melyek képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni. Faj például a paradicsom, a paprika, a hagyma. A Magház berkein belül próbáljuk a latin elnevezéseket is népszerűsíteni és beépíteni a köztudatba, mivel fajtafenntartásnál a magyar nevek sokszor megtévesztőek lehetnek, ilyenkor érdemes a latin névre támaszkodni, mint például a tökfélék esetében.

fajta: Az egyes fajok háziasított (domesztikált) állományain belül elkülönülő populáció. A fajtán belül az egyedek tulajdonságai nagyon hasonlóak, és a többi fajtától eltérőek. A fajták egymással átkereszteződhetnek, ilyenkor keverednek a tulajdonságaik. Egy fajhoz tartozó fajták  a fent említett fajok esetén például az ökörszív paradicsom, a kocsolai kápia paprika vagy a makói hagyma.

Paprika fajok és fajták a Magház nagyszékelyi telephelyének kertjéből. fotó: Bori Dániel

elismert fajta, modern fajta (hivatalos definíció): “Azonos rendszertani egységbe tartozó, egy genotípus, vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető, más populációtól megkülönböztethető, egynemű és tulajdonságaiban állandó növények összessége.” Ahhoz, hogy egy fajta forgalomba hozható legyen, meg kell feleljen a DUS kritériumoknak. Ezek a következők: 
- Distinctness: megkülönböztethetőség (megkülönböztethető kell legyen más fajtáktól)
- Uniformity: egyöntetűség (azaz az egyedek minden meghatározott tulajdonságukban meg kell egyezzenek egymással)
- Stability: stabilitás (azaz állandóság, tehát a fajta elismerésekor meglévő tulajdonságaik nem változhatnak az évek során)

Ez sok szempontból előnyös: könnyen nyomon követhető, ellenőrizhető és - nem utolsó sorban - a gazdának is nagyfokú kiszámíthatóságot biztosít. Hátrány viszont, hogy emiatt az állandóság és egyöntetűség miatt ezek a fajták nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, és jobban ki vannak téve az újonnan megjelenő kórokozóknak és kártevőknek is. A modern fajtákat sokszor, de nem minden esetben, fajtaoltalom is védi. A fajtaoltalommal védett fajták magjait nem csereberélhetjük és hozhatjuk forgalomba, ha nem fizettük ki a fajta tulajdonosának járó fajtahasználati (licenc) díjat. 

A forgalomba hozható fajtákat az államilag elismert fajták jegyzéke tartalmazza: https://portal.nebih.gov.hu/-/nemzeti-fajtajegyzekek. A legutolsó oszlopban vannak jelölve a fajtaoltalommal rendelkező fajták.

tájfajta: Évtizedek, évszázadok során a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodott, szabad fajták. Megjelenésük általában nem annyira egyöntetű, mint a modern nemesített fajtáké, viszont változatosságuk (széles genetikai hátterük) lehetővé teszi hogy jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Kialakulásuk a modern (gépesítést, növényvédő szereket és műtrágyát használó) mezőgazdaság megjelenése előtt történt, így termesztésük is annak a kornak a módszereihez, feltételeihez alkalmazkodott. Tájfajta pl. a tolnai tájfajta paradicsom, az igari tájfajta paprika, a borsi sárgarépa.

Amellett, hogy szabadon csereberélhetjük őket, a tájfajtákat is lehet regisztrálni, így felkerülhetnek az előzőleg említett államilag elismert fajták fajtajegyzékébe és mennyiségi korlátokkal ugyan, de kereskedelmi forgalomba hozhatók. Fajtaoltalom nem érvényesíthető rajtuk.

Borsi sárgarépa. fotó: Bori Dániel

szabadelvirágzású v. szabad fajta: Lehet régi fajta, tájfajta, gazdálkodói fajta vagy modern, de fajtaoltalommal nem védett fajta, melynek magja minőségromlás nélkül fogható, az utódok tulajdonságai a szülőkével nagyjából meg fognak egyezni (azaz nem hibrid fajta). A szabad kifejezés egyrészt a fajta szabad forgalmára értendő, másrészt arra, hogy az egyes egyedek szabadon porzódhatnak és nem irányítottan megy a keresztezés, mint a hibridek esetén. Ilyen például a Blue Cream Berries vagy a Dark Galaxy paradicsom.

Dark Galaxy paradicsom, egy szabad fajta Amerikából. fotó: Réthy Katalin

populáció (itt termesztett növények populációja): Ugyanahhoz a fajhoz tartozó (nagy) növénycsoportot jelent melyek egy élőhelyen (szántóföldön) találhatóak, ahol az egyes növények genetikailag nem azonosak egymással. A populációk két speciális esete létezik. Az egyik a kompozit populációk (Compozit Cross Population - CCP, ahol minden szülő egyed minden másik szülővel össze van keresztezve és azok utódai alkotják a populációt). A másik gyakorlatilag fajták/tiszta vonalak keveréke (itt az egyes fajták magjait fizikailag összekeverjük, irányított keresztezés nem történik előzetesen, a későbbiekben persze előfordulhat. A mértéke aszerint változik, hogy öntermékenyülő (pl. búza) vagy kerszetbeporzódó (pl. brokkoli) fajról van-e szó). Ezek a populációk magas fokú diverzitásuknak köszönhetően folyamatosan alkalmazkodnak a változó környezethez, ezért dinamikus vagy fejlődő populációknak is hívjuk őket.
Megj.: tulajdonképpen a tájfajták is populációnak tekinthetők, de a fent említett két esettel ellentétben nem megtervezett módon, hanem spontán, hosszú idő alatt alakultak ki.

gazdálkodói fajta: Egy tájfajtából vagy populációból, adott biotikus és abiotikus körülmények között, adott szempontok szerint (ellenállóképesség, íz, szín, forma, stb...), gazdálkodók vagy hobbikertészek által szelektált fajta, mely az elismert fajtánál nagyobb genetikai diverzitással rendelkezik (a DUS kritériumoknak nem felel meg).

hibrid (fajtahibrid): Egy fajhoz tartozó, két vagy több fajta irányított keresztezéséből származó utódok. Hibrideket elsősorban azért hoznak létre, mert a szülői vonalakhoz képest valamely gazdaságilag fontos szempontból jobb tulajdonsággal rendelkeznek (ezt heterózishatásnak nevezzük), általában bőtermőbbek és sok esetben rezisztensek a gyakori betegségekkel szemben. Ezen túl pedig az egyedek genetikailag tökéletesen meggyeznek, azaz 100%-os egyöntetűséget mutatnak. Hibrid fajtákról is lehetséges magot fogni, azonban ezt egy fajta nemesítésnek fogjuk fel inkább, mivel a hibrid termések magjaiból kikelő egyedek hozamban, érésidőben, ellenállóképességben, színben és formában, stb. is  eltérőek lehetnek a szülőtől.

A vetőmagok csomagolásán a hibrideket F1-el jelölik, mivel a keresztezés utáni első generációról van szó. Ha ezek magját elvetjük, kapjuk az F2 generációt, mely genetikailag nagyon változatos lesz, ebből lehet a számunkra tetszőleges egyedeket szelektálni addig amíg a fajta stabillá nem válik, azaz generációról generációra megőrzi a kívánt tulajdonságokat.

A diverzitás, vagyis a különböző csoportok sokféleségének változását az alábbi ábra mutatja be: 

Diverzitási skála. ábra: Fehér Judit

A sorozat második részében a nemesítéssel kapcsolatos fogalmakról lesz szó, a harmadik részben pedig az előremutató nemzetközi trendeket vesszük majd sorra.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, látogass el Facebook oldalunkra, vagy nézz körül a honlapunkon!