A Magház egyesület online szakmai tartalmainak megvalósulását az NBGK támogatta.

Október 10-én egy nagyon izgalmas és hasznos képzésen vehettünk részt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet jóvoltából, melynek a témája az ökológiai vetőmagtermesztés volt. Az egész napos esemény Budapest belvárosában került megrendezésre, összesen 28 fő részvételével zajlott, az egyesület 10 fővel képviseltette magát a workshopon.

Összesen hat rövid előadást hallgattunk végig, így minden oldalról körüljártuk a vetőmagokkal való munka témakörét, a magfogás időzítésétől kezdve a magok szárításán és tárolásán át egészen a vetőmag-szempontból aktuálisan fontos jogszabályokig. A szervezők előrelátásának köszönhetően az esemény hangsúlya nem az előadásokra, hanem az ezeket követő tapasztalatcserére, gondolatok megosztására került. Ezekre kevésbé formális tapasztalat-megosztásokra, beszélgetésekre a projekttalálkozókon, konferenciákon sokszor kevesebb idő jut, hiszen a feszes ütemterv nem engedi az extra beszélgetéseket - holott így is rengeteg hasznos információhoz és ismeretséghez lehet jutni. Szerencsére ebben az esetben a napirend direkt úgy lett tervezve, hogy az előadásokat követően résztvevőként lehetőségünk legyen megosztani a gondolatainkat, tapasztalatainkat az adott témáról. 

Az előadások középpontjában elsősorban nem a kiskerti magfogás állt, hanem az, hogy hogyan lehet eggyel nagyobb léptékben, kereskedelmi forgalomba is hozható, jó minőségű vetőmagot előállítani. Az elhangzottak azonban a kiskerti vetőmagfogás tökéletesítéséhez, valamint a hosszabb távú, profi vetőmagtárolás, "igazi" házi magbank kialakításához, fejlesztéséhez is nagyon hasznosak voltak.

Az alábbiakban röviden összefoglalom az egyes előadások témáját, egy-egy pontot kiemelve, ami minden kertésznek és házi magfogónak hasznára válhat.

Az első előadás a magok éréséről és a magfogás időzítésének fontosságáról szólt. Ebből a legfontosabb talán a késői magérés jelentőségének hangsúlyozása volt: ez az az időszak, amikor a mag már nem jut plusz tápanyaghoz az anyanövénytől, hanem "csak" száradás történik, ami jobb védelemmel látja el a magot. Többe közt ezért is fontos, hogy ne szedjünk túl korán magot a növényekről, illetve hogy lehetőség szerint hosszú idő alatt, lassan szárítsuk ki a szaporításra szánt magokat. Így növelhető a magok életképessége, eltarthatósága, valamint stressztűrése is.

A második előadás témája a vetőmagok tisztítása és szárítása volt. Ez főként akkor fontos, ha egy-két évnél hosszabb ideig szeretnénk tárolni a magokat. A Magház tagjai között többen is vannak, akik a saját fogyasztásra vagy eladásra történő termelés mellett génmegőrzéssel is foglalkoznak, és több száz fajtát tartanak fenn kertjeikben. Mivel nem tudnak minden évben minden fajtát kivetni, náluk kiemelten fontos, hogy a hosszabb ideig tárolt magok is a lehető legtovább megőrizzék a csíraképességüket és az életerejüket. Ebből az előadásból kiderült, hogy a magok hosszútávú eltarthatóságát leginkább befolyásoló tényező a levegő relatív egyensúlyi páratartalma. Ennek mindenképp 60% alatt kell lennie (efölött akár egy éven belül is megpenészedhetnek a magok), de ideális esetben 20 és 40% között kell tartani. A páratartalom mellett az oxigénszint és a hőmérséklet is fontos befolyásoló tényezők.

A harmadik előadás az előzőhöz szorosan kapcsolódva a vetőmagok tárolásáról szólt. Itt különböző tárolási lehetőségeket néztünk meg, melyek közül a legtöbbet házi magbanknál is lehet alkalmazni, de az is kiderült, hogy a boltban kapható vákuumfóliák valójában nem zárnak tökéletesen, így a magok hosszú távú tárolására sem feltétlenül alkalmasak. Tárolásnál fontos figyelembe venni azt is, hogy az idő előrehaladtával mindenképp károsodnak a magok (száraz körülmények között is) - csak éppen nem mindegy, hogy mennyire. Megfelelő tárolással a magok eltarthatósága több évvel is megnőhet, így ha valaki komolyabban szeretne fajtafenntartással, magfogással foglalkozni, érdemes rászánni az időt és energiát ennek a témának a megismerésére!

A negyedik előadásban a SeedLinked oldallal ismerkedhettünk meg, ami egy olyan közösségi fajtaértékelő és fajtatesztelő felület, ami a világ több pontján már sikeresen működik. A LiveSeeding projektben - amelynek keretein belül ez a képzés is megvalósult - épp most fordítják magyarra az oldalt, és nem kizárt, hogy a Magház is tesztelni fogja valamilyen formában. Nagyon szeretnénk, ha sikerülne egy jól működő közösségi fajtatesztelő oldalt működtetni magyar fajtákkal!

Az ötödik előadásban a vetőmag-előállításra és forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályok kerültek az előtérbe. A hivatali ügyintézés és a gyorsan változó szabályok sokaknak a rémálmát jelentik, ugyanakkor ez egy megkerülhetetlen téma. Ebben az előadásban lépésről lépésre megtudtuk, hol és hogyan kell regisztrálni a Nébih rendszerébe, ha vetőmag forgalmazással szeretnénk foglalkozni - bár ez jelenleg egyik Magházas tagnak sem szerepel a kiemelt céljai között, de a jövőre nézve hasznos információ lehet. Rövid betekintést nyertünk ezen túl az Európai Unióban jelenleg zajló, a vetőmagokat érintő szabályozás változtatási folyamatába. Pillanatnyilag nem áll túl jól a génmegőrzési célú magfogás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek szénája, de erről hamarosan remélhetőleg külön is tudósítunk majd.

Az utolsó előadásban pedig egy másik jogszabály (a 2018/848-as EU rendelet) egyik különösen érdekes pontjáról, az ökológiai fajtákról és az ökológiai heterogén szaporítóanyagról volt szó. Ezek olyan kategóriák, amik - remélhetőleg - segíteni fogják a nagyobb léptékű ökológiai gazdálkodás hatékonyabbá válását és elterjedését.

Az előadások után még beültünk egy teázóba a környéken egy jó hangulatú beszélgetés erejéig - itt már természetesen a személyes élmények voltak a középpontban, az idei év kihívásai és sikerei, valamint a kedvenc új fajtáink. Összességében gyümölcsöző napot tudhattunk magunk mögött, ezúton is köszönjük az ÖMKinek a szervezést és a meghívást!

Fotó: ÖMKi

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!