Foghatok magot a boltban vásárolt magból nevelt növényeimről? Mi az a tájfajta? Mit jelent az, ha egy növény hibrid? Mi a különbség a GMO és a génszerkesztés között? A Magház megalakulása óta vannak kérdések, amik rendszeresen felmerülnek, amikor a kiskerti magfogásról vagy a szelíd kertészkedésről van szó. Most négy bejegyzésben összeszedjük a legfontosabb alapfogalmakat, amik segítenek eligazodni a fajtaválasztáskor. A második részben a nemesítéssel kapcsolatos fogalmakat vesszük sorra.

nemesítés: Az ember évezredek óta, a mezőgazdálkodás kialakulásától kezdve alkalmazza a gyakorlatban a nemesítés tudományát azáltal, hogy a számára kedvező tulajdonságú egyedeket szaporítja tovább. A nemesítés az egymástól genetikailag eltérő változatok, formák kiválogatását jelenti, célja a termesztett növények örökletes tulajdonságainak valamilyen szempontból történő javítása (pl. jobb íz, ellenálló képesség növelése).

szelekció: Lehet természetes, evolúciós folyamat, melynek során az adott körülmények között legsikeresebb egyedek kerülnek túlsúlyba egy populáción belül. Lehet irányított, emberi beavatkozás, például nemesítés során vagy (kis)kerti körülmények között mesterséges vagy tudatos szelekcióról beszélhetünk: az adott helyen, adott körülmények között jól teljesítő és/vagy ellenálló, a szelekciót végző személynek tetsző színű, formájú, ízű egyedekről fogunk magot, így ezeknek a tulajdonságait visszük csak tovább a következő generációba. Ennek köszönhetően nem csak nemcsak a környezet hatása, de a nemesítő, gazdálkodó igénye is érvényesül.

• Pozitív szelekció: nemesítés során tájfajtákból, vad ehető növények populációiból, fajtakeverékekből, illetve keresztezést követően a legjobban teljesítő, legmegfelelőbb egyedek kiválasztása és továbbvitele következő generációra.
• Negatív szelekció: leggyakrabban (táj)fajta fenntartás esetén alkalmazzuk, mikor az atipikus ill. beteg egyedeket távolítjuk csak el, és minden mást tovább viszünk.

Alakor, az egyik legrégebb óta termesztett gabonaféle. fotó: Bori Dániel

fajtaoltalom: A fajtaoltalom jogot ad a nemesítőnek, hogy a fajtát az oltalmi időszak alatt licencdíj ellenében kizárólagosan hasznosítsa. Az oltalommal védett fajták magjait ugyan saját felhasználásra visszafoghatjuk, de ha nem fizettük ki a fajta után járó licenszdíjat, akkor magbörzére nem vihetjük és árutermelésre sem használhatjuk! Itt lehet évről évre megnézni mely fajták vannak fajtaoltalommal védve: https://portal.nebih.gov.hu/-/nemzeti-fajtajegyzekek.

A fajtaoltalommal védett növények nemesítési alapanyagnak korlátozás nélkül használhatóak, így valamilyen szinten továbbra is a társadalom “közös tulajdonát” képezik, nincsenek teljesen privatizálva.

kiskerti növénynemesítés lépései:
Több kutatás is bizonyította, hogy a tájfajták, régi fajták nem csak ízben, de beltartalmi értékekben is maguk mögött hagyják a modern nemesítésű, hibrid fajtákat.

Idegentermékenyülő fajok esetén (pl. paprika, sárgarépa, kukorica, hagyma):

1. válasszunk ki két vagy több (táj)fajtát melyek a kívánt tulajdonságokat hordozzák (íz, szín, forma, terméshozam, ellenálló képesség, tárolhatóság, stb.)
2. ültessük vegyesen a fajtákat, hogy minél jobban összekereszteződjenek vagy végezzük mi magunk irányítottan a megporzást, ez a fakultatív keresztbeporzódó fajok, mint a paradicsom vagy a paprika esetén kifejezetten ajánlott
3. vessük el évről évre azoknak az egyedeknek a magjait melyek a kívánt tulajdonságok kombinációit hordozzák, egészen addig amíg a fajta stabilizálódik, azaz nem hasadnak ki eltérő egyedek.
4. vigyázzunk, hogy az egyes vonalak (egy egyedről származó magokból kikelt növények) ne kereszteződjenek össze, hacsak nem ez a cél

Öntermékenyülő növények esetén a legjobb megoldás kezdők részére, ha a kívánt tulajdonságokkal rendelkező (táj)fajtákat összekeverik és az így létrehozott keveréket/populációt évről évre visszavetik. A keveréket és a szelekciót az alábbi szempontok alapján érdemes végezni:

1. A fajták kiválasztásánál figyeljünk, hogy ha egyszerre szeretnénk betakarítani a termést, akkor az érésidő nagyjából ugyanaz legyen. Gépi betakarításnál fontos, hogy a növények magassága (gabona, bokorbab, stb.) nagyjából azonos legyen.
2. A szelekciónál fontos, hogy pl. gabonák esetén ne mindig a legmagasabb egyedeket válasszuk ki a keverékből - hiába azoknak van a legnagyobb kalászuk -, mert ezáltal pár év alatt túl magas szárú populációt kapunk, mely hajlamosabb lesz a megdőlésre, mint az eredeti keverékünk.

Saját szelekciójú koktélparadicsom a Magház nagyszékelyi telephelyéről. fotó: Bori Dániel

részvételi nemesítés: Célja, hogy a nemesítési folyamatban az élelmiszerlánc több szereplője (nemesítők, kutatók, gazdálkodók, feldolgozók, fogyasztók tetszőleges kombinációja) közösen hozza meg a döntéseket, az egyes érdekeltek szempontjait figyelembe véve. A célok kitűzése, valamint maga a szelekciós tevékenység is a különböző érintettek bevonásával történik.

GMO: Genetikailag módosított élőlény (angolul: Genetically Modified Organism). Ez alatt azt értjük, hogy egy élőlény (pl. kukorica) DNS-ébe egy másik faj örökítőanyagából ültetnek át szakaszokat, hogy új tulajdonságokat (pl. növényvédőszer-rezisztenciát) építsenek be. Ezt nevezik transzgenezisnek. Az EU több irányelvben (angolul: directive, minden tagország maga dönti el, hogyan adaptálja) és jogszabályban (angolul: legislation, minden tagországra szó szerint érvényes, nincs adaptációra lehetőség) rendelkezik a GMO növények termesztéséről és nyomonkövethetőségéről. Magyarországon nem engedélyezett a GMO növények termesztése, de kutatási programok hazánkban is folynak.
A GMO Európai Uniós szabályozásáról bővebben itt lehet olvasni (angol nyelven): https://ec.europa.eu/food/plant/gmo/legislation_en

génszerkesztés v. új növénynemesítési technikák: Viszonylag új géntechnológiai eljárások (pl. CRISPR/CAS9, cink-ujj nukleáz (ZFN), stb.) melyek lényege, hogy fajon vagy rokonsági körön belül (nem pedig fajok között) történik a genetikai tartalom átvitele (ezt nevezik ciszgenezisnek), vagy pedig a faj természetes génkészletében “kikapcsolnak” egy gént, így az nem tud kifejeződni (ezt pedig géncsendesítésnek hívják). A génszerkesztett szervezetek hazánkban és az Európai Unióban a GMO szabályozása alá esnek, a 2018-as Európai Bíróság döntése alapján.

szabadalom: Itt csak az élelmiszercélú növényekkel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtjük össze. Általánosságban “a szabadalom egy találmány jogosultjának a hasznosításra vonatkozó kizárólagos joga, amelynek birtokában a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki találmányának tárgyát engedélye nélkül bármilyen módon hasznosítja. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték”.

Ezzel csak az a probléma, hogy mindez élelmiszercélú növényekre (és állatokra) is kiterjeszthető. A fajtaoltalomnál szigorúbb, a szabadalmat bejelentő cég vagy magánszemély kizárólagosan rendelkezik akár egy adott növényfaj vagy jellegzetes tulajdonság (pl. rózsaszín színezettség egy paradicsomban) felett, függetlenül attól, hogy az a nemesítő munkájától függetlenül is jelen van a természetben, nem ő találta fel azt a fajt vagy tulajdonságot. Ezeket a szabadalommal védett fajtákat/tulajdonságokat későbbi nemesítői tevékenység során sem lehet felhasználni, csak ha kifizettük a tulajdonosnak járó szabadalmi díjat. Sőt, ha az általuk nemesített fajta felhasználásától teljesen függetlenül, pl. egy tájfajtából indultunk ki, és ugyanazt a színezettséget vagy egyéb szabadalmaztatott tulajdonságot érjük el, akkor is, így akár tudtunkon kívül is, megsértjük a szabadalmat! Szerencsére az EU szabadalmi hivatala 2020 májusában úgy döntött hogy hagyományos nemesítési eljárással előállított növények és állatok esetén szabadalmi jog nem érvényesíthető. További információkat vetőmag és fajta szabadalom témában itt található (angol nyelven):
European Patent Office gives green light to prohibit patents on plants and animals (PDF)
A No Patents on Seeds! honlapja
The decision of the EPO

A sorozat első részében a fajtákkal kapcsolatos fogalmakról volt szó, a harmadikban pedig a legfontosabb jogi fogalmakat vesszük majd sorra.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, látogass el Facebook oldalunkra, vagy nézz körül a honlapunkon!