2022. okt 04.

Nagy babteszt

írta: Magház Hálózat
Nagy babteszt

Az elmúlt évek tapasztalatai összecsengően azt igazolják, hogy az elterjedt babfajták egyre rosszabbul viselik a forró és száraz nyarakat. Érdemesnek látjuk új fajtákat, fajokat keresni és kipróbálni, ha a jövőben is szeretnénk babot termeszteni a kiskertben. De merrefelé érdemes próbálkozni és milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig? Ebben a bejegyzésben összefoglaltuk!

Rövid babtörténet

A ma leggyakrabban termesztett babok a Phaseolus nemzetségbe tartoznak, és Amerikából érkeztek hozzánk. Közép- és Dél-Amerika trópusi területein alakultak ki, így igen magas a hőmérséklet- és vízigényük, de persze a hosszú évszázadok alatt valamennyire alkalmazkodtak az európai klimatikus viszonyokhoz. A Phaseolus nemzetség több faját háziasították sikeresen:

  • a veteménybabot (Phaseolus vulgaris), 
  • a holdbabot (Phaseolus lunatus), 
  • a tűzbabot (Phaseolus coccineus),
  • és a tepary babot (Phaseolus acutifolus).

A hazánkban termesztett babfajták többsége a P. vulgaris fajba, vagyis a veteménybabok közé tartozik. Érdemes tehát tisztában lennünk vele, hogy a babfajok megkülönböztetése nem felhasználási mód vagy habitus szerint történik - egy zöldbabnak és egy szárazbabnak használt fajta tartozhat egy fajhoz, ahogy egy karósbab és egy bokorbab is. Szerencsére a babok ritkán porzódnak keresztbe, így a szárazbabjaink az esetek többségében nem fogják beszálkásítani a zöldbabjainkat, de azért nem árt tudni, hogy milyen fajtákat ültetünk a kertbe.

babvaltozatossag_bori_daniel.JPGBabfajták a Magház nagyszékelyi gyűjteményéből. Fotó: Bori Dániel

De mit ettek az európaiak Kolumbusz amerikai útja előtt?

Természetesen a Phaseolus fajok térhódítását megelőzően sem kellett nélkülözni a hüvelyeseket. Borsót régóta termesztenek Magyarországon, de vannak más, manapság kevésbé népszerű hüvelyes növények is, melyek a mediterrán térségből vagy a Közel-Keletről származnak. Ilyenek például a lóbab, a szegletes lednek, vagy a nagy népszerűségnek örvendő csicseriborsó és a lencse. Utóbbi kettő hátránya, hogy bár rendkívül ízletesek, kiskerti körülmények közt a tisztításuk meglehetősen körülményes, hiszen egy-egy hüvelyben csak egy-két szem mag található.

Ezek mellett egyre többen fedezik fel újra a Vigna nemzetségbe tartozó homoki babokat is. A Vigna nemzetségbe tartozó fajok Ázsiából származnak, és - ahogy a nevük is mutatja - vannak köztük olyan fajták, melyek a veteménybaboknál jobban termeszthetőek szegényesebb körülmények közt. A Vigna nemzetségbe is számos faj tartozik, hazánkban a Vigna unguiculata fajba tartozó tehénborsókat és méteres babokat termesztik régebb óta, de az ázsiai konyha rajongói számára valószínűleg nem ismeretlen a Vigna mungo fajba tartozó mungóbab vagy a Vigna angularis fajhoz tartozó adzuki bab sem. 

babok_eredete.pngKülönböző hüvelyesek földrajzi eredete

Klímaváltozás és alkalmazkodóképesség

Talán te is tapasztaltad az elmúlt években, hogy a legtöbb hagyományos kiskerti veteménybab nem viseli túl jól a meleg és száraz nyarakat. Ha nem tapasztaltad, akkor vagy nagyon jó helyen élsz, vagy szuper fajták tulajdonosa vagy! Mivel a Phaseolus fajok mind trópusi klímáról származnak, többségük nehezen alkalmazkodik az elmúlt évek száradó nyaraihoz. Sokszor még a locsolás sem segít - a növények ugyan életben maradnak, azonban a légkör alacsony páratartalma (vagyis a légköri aszály) következtében sokkal rosszabb a terméskötés, üresek maradnak a hüvelyek. Arról nem is beszélve, hogy a poloskák is szeretik szívogatni a babhüvelyeket, ami eléggé meg tudja nehezíteni a magfogást.

Ezzel szemben a Vigna fajokat sokkal kevésbé viseli meg a vízhiány és a légköri aszály. Igaz, ezek a fajták általában sokkal kisebb szemeket növesztenek - viszont azokból sokkal többet, mint az aszály miatt sínylődő Phaseolusok. Sajnos a poloskák ugyanannyira szeretik a Vigna fajták hüvelyeit is szívogatni, úgyhogy minden problémát azért nem oldanak meg, de mi úgy látjuk, hogy érdemes bevezetni a kiskertbe ezeket a fajtákat.

Fajtaajánló

Az alábbiakban összeszedtünk néhány fajtát, melyek a Magház tagjainál jól teljesítettek bab-fronton.

Verpeléti veteménybab

A Phaseolus vulgaris fajba tartozik, a veteménybabok közül eddig nálunk az egyetlen, ami képes megbirkózni az aszállyal és a forrósággal. Bokortermetű, zöldhüvelyes, bőtermő, szárazbabnak való fajta. A babszemek fehérek, vesealakúak.

verpeleti_02.jpgVerpeléti veteménybab zöld hüvelyei. Fotó: Papp Orsolya

Fagiolino Dolico di Veneto

A Vigna unguiculata fajba tartozik, széles körben termesztett olasz fajta. Jól bírja a meleget és a szárazságot. Bokortermetű, zöldhüvelyes, szárazbabnak való fajta. A babszemek gömbölydedek, krémszínűek, a köldökük körül barna folttal.

fagiolino_dolico_de_veneto.jpgA Fagiolino Dolico di Veneto fajta termése. Fotó: Réthy Katalin

Fekete 52

Szintén a Vigna unguiculata fajba tartozik, egy hazai nemesítői gyűjteményből származó fajta. Bokortermetű, bőtermő, a meleget jól tűrő, szárazfogyasztásra alkalmas fajta. A babszemek viszonylag aprók és feketék.

20220814_155758.jpgEgy nagyobb hüvely magokkal a Fekete 52 fajtáról. Fotó: Lipka Borbála

Grey Speckled

A Vigna unguiculata fajba tartozik, a DIVINFOOD projekt keretein belül kaptunk belőle mintát. Bokortermetű, a szárazságot és a meleget kifejezetten jól tűrő fajta, azonban a hűvösebb időt rosszul viseli. A babszemek közepesek, szürkés-barnás foltozottságúak.

 20221003_160435.jpgGrey Speckled szemek. Fotó: Lipka Borbála


Tassi tájfajta

A Vigna unguiculata fajba tartozó ölesbab (vagy méteres bab) fajta. Az eddigiekkel ellentétben ez futóbab, hosszú, vöröses színű hüvelyeket növeszt, melyek zöldbabként fogyaszthatóak. Egy-egy hüvelyben kevés, vöröses színű, vesealakú babszem található.

 20220905_112702.jpgA Tassi tájfajta gyönyörű bordó hüvelyeket növeszt. Kép: Lipka Borbála

Kecskeméti tájfajta

Szintén a Vigna unguiculata fajba tartozó fajta, melynek van karós és bokortermetű változata is. Ez is méteres bab, 30-35 cm hosszú sárgás-zöldes hüvelyeket növeszt, melyek zöldbabként fogyaszthatók.

img_7308.jpgA Kecskeméti tájfajta termései ha a méteres hosszúságot nem is érik el, azért igen nagyra megnőnek. Fotó: Réthy Katalin

A bejegyzés a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ támogatásával készült el.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!

Szólj hozzá

kutatás babok agrobiodiverzitás tájfajta Radiant mezőgazdasági sokféleség pillangósok közösségi magbank szabad fajták fajtatesztelés Divinfood NBGK