Írta és fotózta: Lajosné Bartalis Kinga

Kiskövetünk Kinga kertjének változását hónapról hónapra nyomonkövethettétek. Most idei utolsó képes kerti beszámolóját olvashatjátok. 

A szeptemberi beszámoló sajnos elmaradt, és ez az októberi is elég későn érkezik. Augusztus végén mi is (Vas megye) megtapasztaltuk, hogy milyen az az embert/állatot/növényt próbáló ropogós szárazság, amivel az ország nagy részén küzdöttek a kertészek egész nyáron. Lehangoló volt… Másodvetés helyett a túlélésre mentünk, próbáltam öntözni, amennyire sikerült. Utána szeptember közepén a forró kánikula után beütött a „november”... Hihetetlen volt. 1 hétig 10 fok körüli maximum hőmérséklettel, a Napot sem láttuk. Eleinte a meleg, aztán pedig a hideg miatt nem tudtam előrehaladni a kertben. 1 hónapig kb. minden csak ment magától, október elejétől sikerül ismét apránként megvalósítani a terveket. Bevallom, nekem tetszik ez az október közepi-végi ősz. Kellemes az idő, szívesen vagyunk a szabadban. A kertben is azt érzem, hogy most nem hajt a munka, inkább kicsit a lelassulás, elrendeződés fázisába értünk. Ha sikerül kitakarítanom az ágyást az jó, mert tavasszal sokkal könnyebb lesz indulni. De ha nem, vagy nem ma, hanem a jövő héten, akkor sincs semmi gond.

          Kép: Októberi látkép

A 6. ágyást szépen rendbe tettem. Kikerültek a paradicsomok, amik idén nagyon szépen teljesítettek minden kihívás ellenére. Takarónövényt is ültettem: homoki zabot és facéliát.

Az 5. ágyásból már kimentek a padlizsánok, amik a hiányos öntözés és tápanyag-utánpótlás miatt most kevésbé voltak sikeresek. Van még bent néhány paprika, zeller és egy utolsó tő Donatellina paradicsom, ami még érleli a piros bogyókat. Végre talán a hűvösebb idő miatt kicsit kevesebb a poloska. Ezt az ágyást is szeretném majd teljesen kitisztítani, mulccsal letakarni.

A 4. ágyásba került egy kis mini hidegágy, ami reményeim szerint ellát minket egy ideig még salátával. Ennek is ez lesz az első szezonja, szeretném kitapasztalni, hogy hogyan lehet jól használni. A többi részre főleg spenótot és fokhagymát ültettem, és még áttelelő salátát szeretnék majd. Madársalátát kétszer vetettem, de sajnos egy sem kelt ki.

      Kép: Saláták a mini üvegházban

A 3. ágyásban nem sok minden változott. A mángoldok megint szépek, ismét lehet használni a levelüket is. Teljesen odavagyok ezektől a nagy lapulevelektől még mindig. Újra kellett vetnem, de lassan alakul a téli porcsin is. A cikória már szedhető lenne, csak senkinek sem ízlik ;). A zöldbabok az eddigi legrosszabb évüket hozták, pedig eddig mindig jól sikerültek. Kevés termés lett rajtuk, és ellepték a poloskák, de még mindig lehet enni belőle egy keveset. Még sok a cékla is a földben, pedig idén a tavalyihoz képest kifejezetten rossz lett a másodvetés. Mindenféle formában igyekszem felhasználni a konyhában. Idén ültettem csíkosat is, és bár mókásan néz ki, nekem az eredeti színben jobban tetszik/ízlik. Főzés, sütés során ki is fehéredik. A zellerek csodásan helyrejöttek a (valószínűleg) gombafertőzés után.

          Kép: Kedvenc mángoldjaim töretlenül hozzák az új leveleket

                  Kép: Picike téli porcsinok

            Kép: Tatai tájfajta zeller

A 2. ágyásból átültettem máshova a citromfüvet, mert nagyon elterpeszkedett, és mert egy csigatanya volt. Virágzik és érik az a pár tő borsó, amit az 1. ágyásból telepítettem át, miután maguktól kikeltek az elszórt magokból. Ezen kívül még mindig van bent sárgarépa, amit jó lenne már felhasználni. Gyomelnyomás céljából bent hagytam a salátákat (ehetetlenek lettek a szárazságtól), és itt is vannak cikóriák. Egy betévedt őznek nagyon ízlett az egyik, teljesen kiette a közepét. De újranőtt, és gyönyörű színe van.

Az 1. ágyás mérsékelten lett sikeres. A száraz, meleg időben a fátyolfólia résein beköltöztek a földibolhák, és leettek mindent, amit tudtak. Az idősebb káposztaféléket már nem bántották annyira, de a gyönyörűen megindult tarlórépákat, fekete retkeket, mizunákat, pak choiokat rendesen elintézték. Sajnos alig pár darab élte túl. Pedig a tarlórépa például nagyon finom, retekszerűen esszük. Életemben először sikerült brokkolit termesztenem. A leveles kel nagyon szép. A kelbimbó is bimbósodik, kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami. A vöröskáposzták nem sikerültek, a júniusi óriás viszont egész jó lett, jobb mint tavasszal.

     1. Kép: Az első sikeres brokkolim. Ez a kép szeptember közepén készült. 2. kép: Ez pedig ma (10.24.). Az a szuper a brokkoliban, hogy miután a fő rózsát levágjuk, az oldalhajtásokon több kisebb virágot is hoz még.

               Kép: Reményteljes kelbimbócskák.

               Kép: Teljesen letarolt, mégis feltámadt lila pak choiok. Egyébként lehet, hogy érdemes lenne megpróbálni csak a külső leveleit szedni mint a mángoldnál.

                Kép: Ez is egy teljesen meghalt, mégis újraéledt vörös mizuna.

                                       Kép: Tarlórépa és feketeretek

Receptet most nem hoztam. Általában úgy szoktam készíteni az ebédet, hogy kimegyek a kertbe, összeszedek mindenféle ehetőt, és megsütöm őket fokhagymás, zöldfűszeres olívaolajjal. Vagy serpenyőben megpárolom valamilyen hús vagy köret mellé. 

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!