Írta és fotózta: Lajosné Bartalis Kinga

Kinga (lelkes Magház Kiskövetünk :) ) kertje az aszály ellenére is virul! Augusztusi beszámolójában színpompás paradicsomokról, fermentálásról, menetrend szerint közlekedő poloskákról és egy szívmelengető családi "fajta-örökségről" olvashattok!

A befőzésdömping mellett kissé megcsúsztam a havi helyzetjelentéssel, ezért most az augusztus közepi állapotokról jön a beszámoló. 

Emlékszem, a júniusról írtam, hogy milyen szerencsés volt, hogy alig kellett locsolni. Ezzel szemben július elejétől jött a 3 hétig tartó száraz forróság. Amit nagyon muszáj volt, azt azért igyekeztem 2-3 naponta öntözni, a saláták kaptak nagyjából minden este egy kis vizet, főleg a 33-35 fokban. Ez az aszályos időszak nálunk egy 39 mm-es esővel zárult, és szerencsére azóta már nem is volt olyan nagy meleg (eddig – most vagyunk az 1 hetes kánikula elején), sőt heti 1-2x jött egy-egy kb. 6-7 mm-es zuhi, ami nagy segítség volt.

Jöjjön a szokásos látkép: 

A 6. ágyásunk beváltotta a reményeket. Jelentem, a sárga körte paradicsom lett idén is az első, amit megkóstolhattunk, de a nagy meleg miatt utána nem sokkal már követték a többiek is. Ez az egyik nagy szedés utáni - befőzés előtti kép, ebből 7,5 l paradicsomlé lett.

A kicsikből fermentálódni is tettem el, a maradékból simán paradicsomlé lett, amit majd felhasználunk, ahogy épp szeretnénk. Vicces, hogy mivel piros paradicsom kevés van közte, a lének inkább multivitamin, mint paradicsomlé színe lett :) 

                         Paradicsom-látkép

Idén nagyon nagy kedvencem lett ez a Brad’s Atomic Fusion paradicsom, amit a Magház hálózati tagsága kapcsán kaptam. Szerintem gyönyörűek, finomak a szemek, egészségesek a növények, rengeteget teremnek, bírják a nagy, száraz meleget is.

A Banana legs volt a leggyengébb láncszem nálunk a csúcsrothadást illetően, de mióta esik néha az eső is, azóta ez is szépen teljesít. Ez inkább húsosabb fajta, sütve nagyon finom.

A Kellog’s brekfast tavalyi magfogás, nagyon jól érezte magát idén, pedig tavaly alig néhányat tudtunk enni, mivel a hűvösebb, csapadékosabb időben teljesen elvitte valamilyen gombabetegség.

A datolya és az ökörszív hozza a megszokott szintet.

A mini sárga körtéről mesélnék még egy érdekességet. A korábbi években igyekeztem kiválogatni azokat a szemeket, amelyek nem repednek meg a hirtelen kapott nagyobb csapadéktól, és úgy látszik, szelekciós sikerem lett, mert idén egyáltalán nem jellemző rá a repedés. A héja ennek ellenére nem túl vastag, én nagyon szeretem ezt a fajtát. 

A korábbi években még nem volt gondom a gyapottok bagolylepkével, petefürkészeket szoktam kitenni ellenük (vagyis inkább főleg az almamoly ellen, de erre is jó). Idén viszont lett néhány ilyen termés, szerencsére nem számottevő mennyiségben:

Az 5. ágyásban most a Juliette paprikák virítanak.

Érdekes, a Hamik-paprikák már palánta korukban virágoztak, hamar hozták az első terméseket, utána nagy szünet, majd most kezdenek teremni ismét. 

A padlizsánnövények a rendszeres locsolás hiányában nem túl szépek, nem is teljesítenek olyan jól mint a tavalyi csapadékosabb nyáron, de azért már 3-szor ettünk padlizsánkrémet idén, és lesz még talán. 

A 4. ágyás egy nagy dzsumbujnak tűnik. Minden nap elsétálok mellette, mégis időnként ilyen meglepetéskupac kerül elő a levelek alól.

Főzötököt idén nem terveztem ültetni, de az egyik Golden marbre patisszon magja valószínűleg egy összeporzódott növényről származik, ezért ilyen szép rücskös felszínű, és nagyon finom tökjeim lettek :)

Egyik nap pedig erre a szépségre bukkantam,a Google szerint darázspók: 

A kukoricát elég későn sikerült elültetni, ezért még csak most kezd alakulni. A fekete babon is van néhány hüvely, bár dömpingnek azért nem nevezném. 

Itt épp sikerült elcsípni egy fészekaljnyi poloskát: 

A 3. ágyásban a mángoldjaimat menetrend szerint szívogatják a poloskák. A leveleik sajnos ilyenkor már használhatatlanok minden évben, de a száruk ugyanúgy jó.

Mellettük van még néhány saláta. A Maravilla de Verano fajtát sikeresnek könyvelem el, nagyon bejött, még a nagy melegben is finom, főleg a belsőbb levelei roppanósak, nem keserűek, nem magzik fel. Mondjuk locsolni is igyekeztem. Mellettük van egy sor chioggia csíkos cékla, ami viszont kicsit csalódás, mert alig csíkos, inkább csak halvány rózsaszín és fehér. Ízre finom, de szerintem maradok inkább az eredeti színvilágnál. A Stanley zöldbabok szépen alakulnak, már virágoznak is. A magot érlelt tölgylevél salátákat már kiszedtem, az egyik helyére téli porcsin magokat szórtam. Elvileg augusztusban már lehet vetni. Most próbálkozom vele először, kíváncsi leszek :) A zellereket sajnos megtámadta valami, nem csak itt, hanem a padlizsánok közé duggatottakat is, remélem azért kiheverik. Mellettük kikerült még néhány cékla palánta, és magról is vetettem egy sort, már azok is kibújtak. A falusi kisboltban a Detroit 2 fajta volt, ezért azt ültettem tavaly. A tavalyi év nagyon kedvező volt neki, idén nem érzi magát olyan jól, de a tavaszi vetésből lett pl. egy ekkora példányom. Finom, nem fásodik még így sem, hogy ilyen nagy lett. 

                                      3. ágyás: céklák mindenféle méretben és a két utolsó karalábé.

A 2. ágyás idén nem túl sikeres. A hagymákat kiszedtük, azok jók lettek, a sárgarépák még bent vannak. A 3x vetett, ki nem kelt paszternákok helyére zöldbabot vetettem, ami itt szintén nem kelt valami jól, pedig a másik ágyásban az összes mag kibújt. Az üres helyekre átpalántáztam az 1. ágyásból néhány magától nőtt borsót. Sárgarépa másodvetéssel is próbálkoztam, de abból se lett semmi, pedig öntöztem is.  

                         Zöldbabok, borsók

Az 1. ágyásban vannak most a nagy változások. Azon a bizonyos esős napon (ugyebár nem olvadunk el), felszedtem az elszáradt, mulcsnak meghagyott borsót. Sikerült összegyűjtenem alóla rengeteg csigát, amik boldogan előmásztak a nedves időt üdvözölni. Szegények boldogtalan véget értek, így viszont ki mertem ültetni a féltve őrzött káposzta palántáimat. Ez július közepén volt. Éljen a diverzitás címszó alatt van Scarlet fodros kel, kelbimbó, júniusi óriás fejeskáposzta, vöröskáposzta, Limba brokkoli. Majd meglátjuk, melyik érzi jól magát. Augusztus elején további káposztaféléket is vetettem ebbe az ágyásba. Vörös és zöld pak choit, vörös és zöld mizunát, tarlórépát, fekete retket. Szépen kikeltek, ki is egyeltem már egyszer őket. Szerintem, ha a csigák is úgy akarják, itt jól kéne érezniük magukat, mert a fügebokrok közelsége miatt ez a legnyirkosabb ágyás.  

Az egérdinnyék sajnos idén nem valami sikeresek, de még hátha megindulnak. Kaptam ajándékba egy dísztök palántát, és szerintem túl közel ültettem hozzájuk, talán azért is sárgulnak. 

Itt készül a 7., évelő ágyás a spárgáknak, évelő káposztáknak, epreknek, sóskának, stb. 

Végül jöjjenek a receptek:  

A kedvenc szezonális receptem ilyenkor a töltött kápia paprika. Tulajdonképpen ezért ültetem, mert nyersen nem annyira szeretjük, bár a színeseket még inkább mint a TV paprikát. Szóval a töltelék: túró, tejföl, szeletelt olajbogyó, bazsalikom, só, bors, fokhagyma. A paprikákat félbevágom, kikaparom a belsejét, megtöltöm, és az egészet bacon szalonnába csavarom.  

A másik most nem recept lesz, hanem a fermentálást szeretném dicsőíteni. A képen koktélparadicsomokat tettem el 2%-os sóoldatban fokhagymával és bazsalikommal. A legnagyobb kedvenc nálunk viszont az "álkovászos", azaz fermentált uborka. Simán kapor, fokhagyma és 2,5 %-os sóoldat. A gyerekek pezsgős uborkának hívják, mert felbontás után látványosan pezseg, és magában eszik :) Én azért szeretem nagyon, mert az össz-vissz 10 tő uborkáról általában egyszerre nem jön le sok, de megenni ennyit már mégsincs kedvünk, viszont fermentálni 1-2 befőttes üveggel is érdemes nekiállni, és így minden szemet meg lehet menteni. Aki esetleg még csak most ismerkedne ezzel a tartósítási módszerrel, annak a FerMentor Blogot jó szívvel ajánlom. 

Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok a beszámolómat!

A képen középen az az ökörszív paradicsom látható, amely elődjeinek a magját még évekkel ezelőtt a most 82 éves nagymamámtól kaptam. Az érdekesség a történetben, hogy tavaly úgy elrakta valahova a magokat, hogy tavasszal sehol sem találta meg, de mégis lett a kertjében az a bizonyos ökörszív, mert neveltem neki is palántát. Például ezért is érdemes magot fogni :) Jó kertészkedést!

  Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!