Írta és fényképezte: Réthy Katalin

Ha megvan a kertészkedésre szánt terület és a hozzávaló eszközök, érdemes megtervezni azt is, hogy mi hova és mikor kerüljön az ágyásokba. A tervezés részleteiről Réthy Katalin írt egy rövid összefoglalót.

1. A vetésforgó
A vetésforgó azt jelenti, hogy az évek során a különböző növénycsoportok tagjait adott területen váltakozva termesztjük. Ezzel elkerülhető egyrészt a talaj egyoldalú kimerítése, másrészt a bizonyos növényekre szakosodott kártevők felhalmozódása. Érdemes már az első év tervezésekor is figyelembe venni a vetésforgó alapjait- például ha korlátozott terület áll csak rendelkezésre, akkor semmiképpen ne ültessük be egy fajta növénnyel, mert a következő évben azon a területen ugyanez a növény rosszabbul teljesítene. A képen egy 6 éves vetésforgó látható a különböző növénycsoportok között, bár nem muszáj ennyire szigorúnak leni- elég, ha biztosítjuk, hogy 3-4 évente érjen körbe a vetésforgó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahova idén paradicsomot ültetek, oda legközelebb majd csak 2023-ban fogok.

Részletesebb leírás a vetésforgóról az alábbi linken:
https://hobbikert.hu/magazin/mi-is-az-a-vetesforgo.html

2. Növénytársítás
A növénytársítással olyan növényeket ültetünk egymás mellé, amik valamilyen módon segítik, támogatják egymást. Az amerikai őslakosoktól eredő „három nővér” társításban a futóbab fel tud futni a kukoricaszárra, a sütőtök nagy levelei pedig árnyékolják a talajt, így akadályozva a kiszáradást és a gyomok növekedését, ez a növények közötti fizikai kölcsönhatás. Ugyanebben a társításban a tápanyagok tekintetében a bab nitrogénnel dúsítja a talajt, ami segíti nagyétkű társait a növekedésben. A növénytársítás során támaszkodhatunk támogató növényekre a növényvédelem során is- a büdöske (bársonyvirág) például a gyökérkártevők távoltartásában, az egymás közelébe ültetett hagyma és répa pedig a hagyma és répalégy távoltartásában lehet segítségünkre. A rovarbeporzást igénylő növényeknél segítségünkre lehetnek különösen a sárga színű virágok, így például érdemes körömvirágot, napraforgót ültetni a cukkini, sütőtök közé a beporzó rovarok csalogatására. A növénytársítás megvalósítható akár egy ágyáson/ soron belül; vagy váltakozó sorokban, ágyásokban is. Azonban a növények között lehet rossz szomszédsági viszony is, nem mindenki szeret a másik közelében lenni, érdemes ezt a táblázatot böngészni tervezéskor:
https://biotopia.blog.hu/2015/02/19/puska_a_hasznos_novenytarsitashoz

3. Növények környezeti igénye
Érdemes figyelembe venni a tervezéskor, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a veteményesünk- vagy akár annak különböző területei és ez alapján ültetni a növényeket a nekik legalkalmasabb helyre. Figyeljük meg a terület lejtését- például ha összefolyik valahol jobban a víz, oda nagy vízigényű növényeket ültessünk. Egy napsütéses napon nézzük meg, hogy az épületek, fák, tereptárgyak hogyan vetnek árnyékot, mennyi fény jut a különböző területekre- és ezt vegyük figyelembe a tervezésnél.

4. Növények helyigénye
A táblázatban összeszedtem, hogy milyen sor és tőtávokra érzik jól magukat a növények általában. Nem érdemes őket túl szorosan ültetni, mert veszekedni fognak az erőforrásokért (víz, fény, tápanyagok), de ha túl távol ültetjük őket akkor a sok munkával felásott ágyásainkban pazaroljuk a helyet.

5. Tenyészidő, elő és utóvetemények
Érdemes figyelembe venni a növények tenyészidejét- azaz, hogy vetéstől számítva mennyi idő múlva szüretelhetjük le. A retek, spenót, saláta rövid tenyészidejű növények vetéstől számítva már 5-8 hétre betakaríthatók; míg a paradicsomot, paprikát márciusban palántázzuk és majd csak júliusban falatozunk, a növények egészen a fagyokig teremnek- azaz ezek hosszú tenyészidejű növények, sok időt töltenek a kertben. A rövid tenyészidejű növények alkalmasak elő- és utóveteménynek- például lehet spenótot, retket vetni márciusban oda, ahova majd májusban paradicsom, paprika palánták kerülnek, mert addigra az előveteményeket betakarítottuk. Korai káposzták, karalábék után még érdemes június- júliusi vetéssel utóveteményben próbálkozni a borsóval, jó idő esetén még szeptemberben, októberben szüretelhetünk róla. A táblázatban a növények palántázási, vetési és kiültetési, valamint betakarítási idejeit láthatjátok. Érdemes úgy tervezni, hogy mindig legyen min nyammogni- például nem csak nyári termésű növényeket ültetni.

6. A cserepes – balkonos termesztésnél arra kell figyelni, hogy a cserepekben csak korlátozottan áll rendelkezésre tápanyag, tűző napon pedig könnyen felforrósodnak és kiszáradnak. Itt a képen láthatjátok a cserepeket amiket idén használni fogok, lemértem és összeírtam, hogy mibe mit érdemes rakni. Nagyobb cserépbe mindig lehet ültetni, de itt is figyeljünk, hogy takarékosan bánjunk a hellyel- azaz ne ültessünk óriási cserépbe olyan növényt, ami ezt nem igényli.

Lapos cserép (23 cm átmérő, 11 cm magas): Mivel ez könnyen kiszárad és nincs benne sok hely a gyökerek fejlődésének, ebbe valami szárazságtűrő fűszernövény kerül- kakukkfű, rozmaring, vagy borsikafű

Közepes cserepek (20 cm átmérő, 17 cm magas/ 28 cm átmérő, 24 cm magas): Ezek elég praktikusak, nem foglalnak sok helyet, változatosan beültethetők, mehet bele fűszernövény (koriander, bazsalikom), virág (körömvirág, büdöske), mángold, spenót, saláta. A 28*24 cserép egy tő balkonparadicsomot, vagy snack paprikát is elbír, de magassága miatt akár gyökérzöldséggel is lehet próbálkozni (cékla, retek).

Hosszú balkonláda (16 cm széles, 14 cm magas- bármilyen hosszú lehet): Sok mindenkinél van ilyen, akár terasz korláton, párkányon is lehet tartani. Ebbe én tépősalátákat, rukkolát, retket, ázsiai káposztákat (pl bok choi), fűszernövényeket szoktam termeszteni, de alkalmas virágoknak is.

Óriások (32 cm átmérő 30 cm magas/ 36 cm átmérő 30 cm magas): Karós/ futó paradicsom, paprika, uborka, káposzta, karalábé termeszthető benne, ha gondoskodunk a megfelelő tápanyag és víz ellátásról. Én idén az egyikben megpróbálok egy bokor cukkinit is bokorbabbal, meglátjuk mi lesz. ;)