2020. jún 23.

#noparakert 3. rész: A palántázás

írta: Magház Hálózat
#noparakert 3. rész: A palántázás

Írta és fotózta: Réthy Katalin

Megvan a kertünk, az eszközök, a magok már meg is terveztük a kertet: jöhet a palántázás!

1. Cserepek
Palántanevelésre alkalmasak a boltban vásárolt kisebb növények cserepei, ültetőtálcák, de számos háztartási hulladék is, például a wc papír guriga, a tejfölös pohár, a tetrapack doboz, kávés zacskó, junk- foodos alutasak, kis zöldséges műanyag dobozok, vagy akár levágott tetejű műanyag palackok is. Nálam az a szabály, hogy amiben élelmiszert tároltunk, vagy lebomlik, az jó lesz palántázni is. A tojástartó doboz mélyedései túl kicsik, ezért ebben nem tudnak megfelelően fejlődni a növények gyökerei-úgyhogy bár jó ötletnek tűnhet, de ebbe ne palántázzunk (Vethetünk viszont bele zsázsát, vagy borsóhajtásnak borsót).


A tömörödés és a pangó víz elkerülése érdekében fúrjunk lyukat a cserepeink aljára. A wc papír gurigának a végét 4 helyen bevágva be tudjuk hajtogatni.

Paradicsom, paprika, padlizsán, uborka, cukkini palánták esetében viszonylag hosszú ideig neveljük a palántákat, kis tejfölös pohárnál kisebb térfogatú cserépbe ne nagyon palántázzunk. 1-2 tőnél több ne maradjon kelés után cserepenként.

Káposztaféléket, hagymát, salátákat akár csoportosan is palántázhatjuk, de itt is figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok növény egy cserépbe. A kellően megerősödött palánták gyökerei ezeknél a növényeknél viszonylag sérülésmentesen szétválaszthatók és szétültethetők.

palanta1.jpg

2. Ültetőközeg
A palántaföldnél arra kell figyelni, hogy kellően laza legyen, megtartsa a vizet és legyen benne megfelelő mennyiségű tápanyag a kezdeti fejlődésnek. Nekem az a tapasztalatom, hogy a jó minőségű bolti virágföld feljavítva alkalmas palántanevelésre, de ha van, használjunk helyette érett komposztot. Érdemes egy nagyobb adagot bekeverni egy erre alkalmas ládában. Én 3 féle „adalékot” használok a palánták földjéhez keverve:
- Tőzeg: ez lazítja a talajt, és megakadályozza, hogy tömbbé összeálljon a föld. Kb. 20% arányban keverem a földhöz
- Perlit: Segít megtartani a nedvességet, így csökkenthető a kiszáradás veszélye. Mivel nincs benne tápanyag, óvatosan bánjunk vele- nálam 50 liter földbe kb. 1-2 liter kerül
- Pelletált trágya (Pl. marhajó, tyúkanyó): A nagyobb étkű palánták földjébe szoktam keverni, ha nincs érett komposztom, a palántának a hetek során folyamatosan adagolja a tápanyagot. Ne adagoljuk túl, én egy 50 literes földhöz fél kilót szoktam bekeverni.

Pro- tipp: Nincs virágfölded, perlited, tőzeged? Keress pár csinos, sötét színű vakondtúrást és lapátold be őket egy ládába. Voilá, palántaföld. (Ennél vigyázni kell a gyomosodásra majd)

palanta2.jpg

3. Jelölés
Könnyen el lehet ám felejteni, hogy mit hova ültettünk, ezért érdemes a megfelelő jelölésről, feliratozásról gondoskodni. Nem alkalmas palántajelölőnek kartonból kivágott papír, mert átnedvesedik és elmosódik. Lehet műanyag lapból, tetrapackból kivágni, vagy egyenesen ráírni a cserépre egy alkoholos filccel.

palanta3.jpg

4. Palánták helye
Ahogy a kerttervezésnél, a palántázásnál is figyelembe kell venni a növények sajátos igényeit és ezekhez a lehetőségekhez képest alkalmazkodni. Itt elsősorban a fény és a hőmérséklet meghatározó, hiszen úgyis gondosan locsolgatni fogjuk őket.

Melegebb hőmérsékleten (20-25 C) csírázik csak jól és gyorsan a paprika, padlizsán, bazsalikom, pár egzotikusabb növény; ezért én ezeket a fűtőtest fölé (nem rá!) szoktam tenni vetés után. A paradicsom, tőkfélék is mehetnek oda, bár ők jól elvannak 18-20 fokon is.

Ne rakjuk fűtőtest fölé a káposztákat, salátát, hagymát, ezek jobban érzik magukat 10-15 fokon, de nálam csírázás után 2 héttel már mentek is ki az üvegházba, láthatóan még a mínusz 5 fokos éjszakákat is bírják.

Nálam 3 fázisos palántamanufaktúra van: A csírázás előtt a földön vannak, mert ott van a legtöbb hely, aztán már amikor kibújtak aznap mennek fényhez: ablakpárkányra onnan pedig amikor megfelelő, a fűtetlen üvegházba.

palanta4.jpg

5. Fény- fény- fény!
A palántagyilkolás leginkább bevett módja a palánták felnyurgultatása olyan helyen, ahol csak kevés fényt kapnak, lehetőleg azt is csak egy irányból. Onnan tudjuk, hogy jó úton haladunk, hogy a palánták szára a fény irányába megnyúlik, idővel az egész növény eldől és menthetetlenül szomorúnak látszik.

Ha mégis inkább szeretnénk életben tartani a palántáinkat gondoskodjunk róla, hogy ne nyurguljanak fel:
- Keressünk nekik olyan helyet, ahol a lehető legtöbb természetes fényt kapják (pl. déli fekvésű ablakpárkány)
- A fény felé nyúló palántákat naponta forgassuk meg
- Szükség esetén mesterséges fénnyel segítsünk rá - ehhez nem elég egy mezei villanykörte, viszont ha rákeresünk a palántanevelő lámpára a neten, ne csodálkozzunk, ha spanglitermesztő webshopokban találjuk magunkat. Én idén ismerős javaslatára Philips Tornado 32W, 6500 K égőkkel próbálkozom a paprikák megvilágításához, ezt lehet kapni sima villanykörte boltban is.
- Ha már felnyurgult: Paradicsom, paprika, padlizsán tűzdeléssel menthető (lsd. később). Káposztáknál közepesen súlyos esetekben még menthető, ha nekiállunk rendesen forgatni, vagy kirakjuk fóliasátorba/ üvegházba, ahol egyenletes körbevilágítást kap. Súlyos esetekben érdemes elgondolkodni az újravetésen.

palanta5.jpg

6. Vetés
Töltsük meg 4/5- ig a cserepet és locsoljuk meg. Vessük el a magokat, cserepenként pár szemmel többet, mint ami a cserépbe tervezünk, aztán fedjük be földdel és még egyszer kicsit locsoljuk meg. Én itt próbaképpen többféle cserépbe vetettem paradicsomot, paprikát, egérdinnyét, többed magával pedig leveles kelt, bok choit és karalábét (8- 10 szemet egy nagyobb cserépbe). Mivel ez egy vegyes tálca lett, most csírázásig kb. 20 fokon a földön lesznek.

Jó tudni: A bazsalikom nem szeret földdel a fején csírázni, ezért ezt ne fedjük be. Hogy ne mossuk ki a magokat, a bazsalikomot érdemes spriccelős flakonból locsolni.

palanta6.jpg

7. Pikírozás/ Tűzdelés
Ezzel a módszerrel a palántázási szezon kezdetén tudunk helyet spórolni, de jól jön akkor is, amikor nem tudjuk, hogy mennyire csíraképesek a magjaink (mert pl. lejártak), vagy a csírázáshoz magasabb hőmérsékletre van szükség, mint ami nagyobb területen rendelkezésre áll (pl. paprikáknál), esetleg ha a palántáink felnyurgultak.

A tűzdelés során a csoportosan vetett töveket szétültetjük darabonként. Lehetőleg akkor fogjunk bele, amikor már a szikleveleken kívül rendes levelek is megjelentek. A palántákat gyökerestül kiemeljük, az új cserépben egy pálcikával lyukat fúrunk, oda pedig óvatosan beültetjük a kis növényt, meglocsoljuk. Kell pár nap mire magához tér, de jól működik ez a módszer paprikánál, paradicsomnál, padlizsánnál, esetleg káposztaféléknél. Ne tűzdeljünk tökféléket, mert érzékeny gyökereik miatt nem bírják ezt a procedúrát.
 
palanta7.jpg
8. Plusz egy ötlet: Bazsalikom szaporítása bolti cserepes növényről
Mivel a bazsalikom elég lassan csírázik és növekszik, én egy csalós lépéssel szoktam bolti cserepes növényről is szaporítani. A nagyobb hajtásokat levágom, eltávolítom az alsó leveleket és vízbe teszem őket- kb 3-4 hét után gyökeret eresztenek, amit át lehet ülteti palántának. (Működik mentával, citromfűvel is!)
palanta9.jpg
Szólj hozzá

kertészkedés noparakert gyakorlati tippek