Írta és fényképezte: Réthy Katalin

Megint itt a tavasz, remélhetőleg most már nem is vonul vissza ebben az évben! A palántázás és a dugványozás után most itt egy kis összefoglaló a vetésről.

1. Ágyás előkészítése

Az előzőleg felásott ágyást érdemes még egyszer átdolgozni vetés előtt- egyrészt, hogy minél porhanyósabb talajba tudjunk vetni, másrész így el tudjuk távolítani a nem odavaló dolgokat (pl. gyomok gyökereit). Ezt az ágyást egy ásóvillával átlazítottam és kiszedtem a tarack és egyéb gyökereket, beforgatott fűcsomókat aztán alaposan elgereblyéztem. Ide most retek és spenót került, amik viszonylag könnyen csíráznak, de például amikor répát vetek minden nagyobbacska rögöt szétmorzsolok amennyire lehet, mert az apró magok ezek alól nem tudnak kibújni.

A vetőmagok csomagolásán vagy a neten megtalálható táblázatok alapán ki lehet jelölni előre a sortávolságot, vegyétek figyelembe a vetési mélységet is! Ha valaki nem szereti a girbegurbaságot, akkor 2 botra kötött zsinórral pedig kis sorvezetőt is lehet csinálni mielőtt a kapával sort húzunk. Én a sorok meghúzása után szoktam a pelletált trágyát kiszórni, de ezt be is lehet kicsit forgatni sorhúzás előtt.
Vetés után kézzel, gereblyével vagy kapával lehet lezárni a sorokat - de itt figyeljünk arra, hogy nagyobb göröngyöket, gazt ne húzzunk be a friss vetésre.

2. Évelő gyomok, gyökerek

Ilyen kora tavasszal még nem annyira a magról csírázó gazok, hanem a talajban áttelelt évelő gyomok jelentik a problémát- ezekkel az a baj, hogy nagyon erőteljesen tudnak kihajtani, a termő veteményből pedig már nehéz eltávolítani őket. A képen csalán, lórom és pitypang gyökerestül látható- amúgy mindegyik gyógynövény, én most a csalánt eltettem teának. Tarackot sajnos nem tudtam lefotózni, de arra is vadásztam az ágyások takarítása során.

3. Mulcsolás

Ugye mulcsoltok? Ha még nem, akkor itt az idő belekezdeni! A mulcsolás során – az ökokertész értelmezésében- valamilyen szerves anyaggal takarjuk a növények körül a talajt. Ez lehet szalma, széna, falevél, szárított vágott fű, gallydarálék, érett komposzt, de bizonyos esetekben a kezeletlen kartonpapír is jó szolgálatot tehet- például a közlekedő utak takarására.  

Miért érdemes mulcsolni?

• Nedvesen tartja a talajt, így lassabban szárad ki
• Csökkenti a talajeróziót, mert a fedett talaj kevésbé van kitéve a nap, szél és eső hatásainak
• A mulcs folyamatosan komposztálódik, így egy kis szerves anyag utánpótlással is szolgál a szezon során és jól tartja hasznos kis talajlakóinkat
• Megfelelő fedés esetén elnyomja a gyomokat

Azonban pár dolgot érdemes figyelembe venni mulcsoláskor:

• A fedett talaj lassabban melegszik fel, így a magok csírázása lelassulhat
• A vastag mulcs remek lakhely a meztelen csigáknak és a pockok is szívesen alá költöznek
• Nem csak a gyomok, de az aprómagvú haszonnövények sem tudnak fedés alól kicsírázni, ezért oda kell figyelni, hogy hagyjunk ki nekik helyet
• Kis mennyiségű csapadék nem biztos hogy átjut a talajig a mulcson, így bizonyos esetekben locsolással rá kell segíteni
• Nem lehet kapálni, így csak a kézi gazolás marad

Többféle mulcsolási iskola is létezik- rossz minőségű talajokat Gyulai Iván mélymulcsos módszerével lehet feléleszteni, kedvenc külföldi kertészünk, Charles Dowding pedig a forgatás nélküli kertészkedés mellett vastagon mulcsol érett komposzttal – érdemes megnézni az oktató videóikat!

Itt a Szezon Kertben a talaj csak pár hétig fedetlen amikor tavasszal az ágyások előkészítése és a vetés zajlik. Vetés, kiültetés után azonnal mulcsolunk- miután befedtük a sorokat, a sorközökbe és a szélekre megy is a szalma. Ha kellően csapadékos a tavasz vagy tudunk öntözni, akkor meg lehet várni a növények csírázását és mulcsolás előtt még egyszer megkapálni a veteményt.

4. A vetés védelme

A gyengus kis csíranövényekre a túlnövő gyomokon kívül még számos természeti erő és élőlény veszélye leselkedik:

• Kiszáradás: Főleg a csírázás közben lévő magok és vékony gyökerű növények érzékenyek nagyon a kiszáradásra, ezért ha kaptak egy nagyobb esőt vagy egyszer már belocsoltuk, akkor tartsuk folyamatosan nedvesen a vetést
• Fagy: A fagyra különösen érzékenyek a Déli- féltekéről származó haszonnövények, mint a paprika, paradicsom, padlizsán és a tökfélék- ezeket május előtt nem is szoktuk kiültetni; de a keményebb éjszakai fagyok, mint amik most is járnak sajnos a fagytűrőbb növényeket is meg tudják tizedelni. Jobban bírják a hűvös időt a lóbab, a retek, a saláta; közepesen pedig a sárgarépa, a cékla és a káposztafélék 
• Kártevők: a zsenge csírázó növényekre a meztelen csigák tudnak megsemmísítő csapást mérni, ezeket kisebb kertekben be lehet csapdázni egy deszka alatt és hajnalban összeszedegetni. A káposztafélékre pedig a szárazabb, melegebb tavaszi napokon a pattogó bolhák várnak, akik egy délután alatt el tudják tüntetni az összes fiatal retket, káposztát
• Állatok: A madarak- fácánok, varjak, szajkók – terített asztalként tekintenek a friss borsó és bab veteményre. Esküszöm vetéskor már a fa tetején várják, hogy mikor hagyom őket ebédelni. A nyulak, őzek, vaddisznók pedig a már kikelt friss zöld hajtásokat legelészik szívesen. És akkor még ott vannak a pockok, akik járatrendszereket alakítanak ki a talaj alatt kb 10-15 centivel és egyszer csak azt vesszük észre, hogy beomlanak locsoláskor az üregek. 

Bosszankodás helyett valamennyire elébe lehet menni a kártételnek a vetés védelmével:

• Védőnövények: Sajnos a fiatal növények esetében a védőnövények még kevésbé hatásosak, én például a pattogó bolhákat, csigákat még semmilyen növényi társítással nem tudtam távol tartani. De ha van bevált kombináció, akkor ne tartsátok magatokban!
• Fátyolfólia, rovarháló: Ez a sűrű szövésű fehér anyag meggátolja a pattogó bolhák kártételét és kis üvegházhatást is biztosít, így enyhe mértékben fagyvédelemként is szolgál- főleg káposztaféléknél használjuk, minél inkább hézagmentesen kell zárni. Online gazdaboltban tekercsben rendelhető, ha vigyázunk rá többször újrahasználható
• Raschel háló: Ellenálló, évekig strapabíró zöld háló, amivel a madarak, állatok tarthatók távol a vetéstől. A takarást meg lehet emelni valamilyen vázzal- ha a nagyobb növényt is szeretnénk védeni, vagy a vastagabb mulcsra is rá lehet borítani, így a növények 5-10 centis korában eltávolítható. Leszorításhoz karók, kövek, téglák alkalmasak. 
• Riasztók: Házi praktikák sora lelhető fel a népi hagyományokban az állatok, kártevők távoltartására- gondoljunk csak a madárijesztőkre! Vizes kutya szőre a pockok ellen, csörgő- zörgő sörösdobozok a vaddisznók elriasztására, de ennél vadabb ötletek is vannak, lehet böngészni, próbálkozni. A vadak ellen természetesen a legjobb a kerítés, sajnos nálunk ez a bérelt területen most nem jön szóba, úgyhogy egy high-tech ultrahangos riasztót vetek be idén - aztán hogy mennyivel ér többet, mint a sorba fűzött aludoboz, majd kiderül.