Noparakert 9. rész: Magfogás a sárgadinnyéből
Múlt héten írtunk egy kétrészes összefoglaló bejegyzést családokra lebontva a magfogás alapvető lépéseiről. Ebben a bejegyzésben a sárgadinnye magfogását mutatjuk be Szilágyi Kriszti fotóival illusztrálva.
A sárgadinnye melegigényes, trópusi növény. A tökfélék családjába, a Cucumis melo fajba tartozik. Jó tudni, hogy az örményuborka (banánuborka) is ugyanehhez a fajhoz tartozik. Ha mindkét növényt szeretnénk magfogásra termeszteni, vagy több sárgadinnyefajtát is termesztünk egyszerre minimum 250 méter izolációs távolságot kell tartsunk köztük, vagy kézi megporzást kell választanunk.
1. A magfogáshoz a következő eszközökre lesz szükség: kés, tálka, kanál, szűrő (aminek a lyukain nem férnek át a magok).
2. A sárgadinnyét érett állapotban szedjük le. Hagyományos fajtáknál az érettséget szagolgatással tudjuk megállapítani. Kriszti sződligeti kertjében egy magbörzén szerzett zöldbelű sárgadinnye termett ebben az évben.
3. Az érett termés kettévágjuk, a magokat a tálkába kanalazzuk. Az érett magok domborúak és kemények - ha a magok laposak vagy puhák (pl. a körmünkkel ketté tudjuk vágni), akkor még nincsenek megérve.
4. A tálkába vizet öntünk.
A magokat kézzel kidörzsöljük, vagy beáztatva néhány napig (max. 2-3) meleg helyen állni hagyjuk. Vigyázzunk, hogy túlságosan hosszú ideig ne felejtsük így a magokat, mert könnyen kicsírázhatnak.
6. A magokat a szűrőbe öntjük, folyóvíz alatt leöblítjük, majd egy rétegbe terítve megszárítjuk. Utána jöhet a zacskózás és a feliratozás.