2021. jan 28.

Noparakert 12. rész: Őszi-téli csemegénk: a csicsóka

írta: Magház Hálózat
Noparakert 12. rész: Őszi-téli csemegénk: a csicsóka

Írta: Rimavecz Kinga

Két éve a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzés Központból rendeltem csicsóka gumókat. Már az első évben nagy sikerélményt adott, jól termett az egykor legelőként használt talajon. Idén már mélymulcsos a kert, de az előző évben fel nem szedett gumók ezen keresztül is szépen kihajtottak. Nyár végén, amikor már alig volt virágzó növény nálunk, gyönyörű sárga virágaival hetekig tündökölt.

Kezdő kiskertészek is bátran kezdjék el a csicsóka termesztését, hiszen nemcsak 3 méteres magasságában és aranyló virágaiban gyönyörködhetünk, hanem roppanós gumója fogyasztásával egészségünkért is tehetünk.

timar_benjamin_viragzo_csicsoka_1.jpgVirágzó csicsóka. fotó: Tímár Benjamin

Általános leírás

A csicsóka (Helianthus tuberosus), - régies nevén: - patada, csókapityóka, földialma vagy tótrépa, a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó növény. Ebből pedig már következtethetünk, hogy a napraforgó rokona, nem pedig a burgonyáé. Amerikából a 17. században került Európába. Hazánkban elsőként Lippay János említi 1664-ben a Posoni kert című könyvében.

Nyelvünkben még ma is fellelhetünk csicsókához köthető szólásokat, közmondásokat is. Ilyenek például a „Szaporodjatok, mint a csicsóka!” vagy az „Ijasodjék-fiasodjék, mint a csicsóka!” – Ez utóbbi menyasszonynak kifejezett lakodalmi jókívánság volt.

Bármely hazai talajtípuson megterem, de nagy termést a jó vízgazdálkodású és tápanyagban gazdag homokos vályogtalajokon, a humuszos homoktalajokon és a barna erdőtalajokon ad. Nem kedveli a szikes, erősen kötött és lassan felmelegedő hideg talajokat. A talaj kémhatásával szemben majdnem közömbös, de a legnagyobb terméseket mészben gazdag, enyhén lúgos termőhelyen produkálja. Szárazságtűrő, alapvetően igénytelen növénynek számít, de mégis fény- és hőigényes. Hacsak nem ültetjük fa alá, ez utóbbiak miatt nem kell aggódnunk, hiszen terjedelmes mérete hozzásegíti a csicsókát a szükséges mennyiségű fényhez és a hőhöz is. Egy helyen 5-10 éven át is jó termést ad, de ezt nem kell feltétlenül kivárnunk, korábban is áttelepíthetjük.

Virágzását szeptemberben kezdi meg, ami novemberig is elhúzódhat, egy tövön akár 80 virággal. A késői virágzás miatt a megtermékenyítést termésérés már nem követi, így a mi éghajlatunkon a csicsóka magról nem szaporítható.

Szárgumói a tarackoló gyökerein képződnek, változatos formában és színben: akadnak világossárgák, rózsaszínek, lilák, pirosak, füstös színűek és barnásak is, melyek közül a legkedveltebbek a kevésbé göcsörtös, nem „babás” felületűek.

rimavecz_kinga_csicsoka_gumo.jpgCsicsókagumók. fotó: Rimavecz Kinga

Októbertől egészen májusig ültethető, legalább 6 cm mélyen, és ajánlott kb. fél méter tőtávolságot hagyni a gumók között, melyek már 8-10 fokon sarjadnak. A magyar minősített fajták (a „Bárdi 3”, a „Bükki 20”, a „Tápiói sima” vagy a „Ceglédi tájfajta”) közül is nyugodt szívvel választhatunk. A sárga gumójú fajták hozama nagyobb, a lilás gumójú fajták pedig ellenállóbbak a fehérpenészes rothadással szemben. A csicsóka lombozatát a lisztharmat fertőzheti még meg, de alapvetően a kártevők elkerülik. 

A csicsókát nem szükséges felszedni ősszel, mint a burgonyát, hiszen a gumókat csupán egy vékony másodlagos bőrszövet (periderma) borítja és a betakarításkor keletkező nagy köldökseb is rontja az eltarthatóságot. Tehát mindig csak annyit szedjünk ki a földből, amennyit néhány napon belül felhasználunk. Télen a földben hagyva akár a -30 fokot is kibírja.

rimavecz_kinga_csicsoka_felszedese.jpgA csicsóka felszedése. fotó: Rimavecz Kinga

Tápanyagtartalma

Fehérjetartalma 1-2 %, zsírtartalma 0,2%. A gumó 17-20%-os szénhidráttartalmának legnagyobb része inulin (14-16%), kisebb része ún. redukáló cukor. Az inulin egy vízben oldódó nagyméretű rost, összetett szénhidrátvegyület (poliszacharid). Pozitív hatását leginkább a vastagbélben fejti ki, ott a jó baktériumok táplálékául szolgál. Kevés a kalóriatartalma, segíti a kalcium felszívódását és nagy szerepe van a vércukor szabályozásában is. Az inulinnak ugyanakkor erős puffasztó hatása is lehet, ezért aki még nem evett csicsókát, először kisebb adaggal próbálkozzon!

Glikémiás indexe 50, így ezzel az értékkel a csicsóka a közepes kategóriába tartozik. A GI egy 0-100 közötti számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél alacsonyabb egy élelmiszer GI értéke, a felszívódás során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek sejtjeinek kevesebb inzulint kell elválasztaniuk. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

A csicsókának magas rost-, antioxidáns- és ásványi anyag (kálium, réz, vas, kalcium, magnézium, foszfor, cink) tartalma van. Vitaminokat (A, C, E, B1, B2, béta-karotin) és aminosavakat is tartalmaz. Védi a májat és segíti a bél működését, csökkenti a koleszterin-, és húgysavszintet, így ez utóbbi miatt a vesekő és a köszvény kialakulását gátolja.

Csicsóka felhasználása

Számos táplálkozás-élettani értéke ellenére korábban elsősorban takarmánynövényként termesztették. Különösen a sertéstartók körében volt népszerű, mert növelte a csicsókásban tartott anyakocák alomszámát és a malacok is egészségesebben nevelkedtek fel.

Napjainkban felhasználhatjuk gyógynövényként, konzervipari nyersanyagnak, takarmányként zölden legeltetve vagy silózva, talajvédő-, és talajjavító növényként, de a dudvaszár elszáradva fűtésre is alkalmas.

Tisztítás

A csicsókát nem feltétlenül szükséges meghámozni. Egy konyhai zöldségkefével is megtisztíthatjuk a felületét és már feldolgozásra is kerülhet. Vállalkozó szelleműek akkus behajtóra is szerelhetnek egy kefét, amivel pillanatok alatt végezhetnek a megtisztítással.

pinterest_akkus_behajtora_kefe.jpgVállalkozó kedvűek figyelmébe. forrás: Pinterest

Előkészítés, feldolgozás

Ha felszeletelés vagy reszelés után citromos vízbe tesszük a csicsókát, akkor megmarad a világos színe és nem barnul meg. Olyan ételeknél lehet hasznos, mint a csicsókasaláta. Ezt elkészíthetjük gyalulva úgy, mint az uborkasalátát, vagy reszelve, mint a coleslaw káposztasalátát répával vagy akár ízlés szerint bármilyen más zöldséggel, például céklával. Bátrabbak savanyítással is próbálkozhatnak, hasonló módon, mint a tarlórépa savanyítás esetében.

Készíthetünk még „hamis” hagymás krumplit vagy „krumplipürét” csicsókából, de akár főzeléket is. Szeletelve, fűszerezve chipset süthetünk belőle zsiradékban vagy sütőben.

Édes szájúak kipróbálhatnak merészebb recepteket is, így például a házi készítésű csicsókás nutellát, a fehércsokis csicsókakrémlevest vagy a csicsókás panna cottát.

Puffadásra hajlamosaknak érdemes pár órára beáztatni a megtisztított csicsókát vagy kakukkfűvel fűszerezniük. Az is jó megoldás lehet, ha egyszerre kevesebb mennyiséget fogyasztanak belőle, tehát ne csak csicsóka legyen a köret, egészítsük ki még valami mással is. Aki még nem evett csicsókát, érdemes először kisebb adaggal próbálkoznia, hogy elkerülje a kellemetlen mellékhatásokat.

rimavecz_kinga_csicsokas_etelek.jpgCsicsóka tisztítva, hagymás-batátás csicsóka és csicsókás-csokis pannacotta. fotók: Rimavecz Kinga

Akinek még nincs a kertjében csicsóka, az különböző csicsóka készítményeket is be tud szerezni, így azokat felhasználva egészségesebbé teheti táplálkozását. Gyermekeknek már egy éves kortól adható, és az idősebbek is nyugodtan fogyaszthatják előnyös hatásai miatt. Többek között rákmegelőző, szív- és érvédő, immunerősítő, idegi stabilitást fokozó, emésztést serkentő, bélflóra helyreállító, májvédő és méregtelenítő, teltségérzetet keltő és vércukorszint-beállító hatása van.

Így ajánlott cukorbetegeknek, emésztési problémákkal küzdőknek, ízületi betegeknek, pl. köszvényeseknek, segíthet a fogyni vágyóknak és az édesség függőknek is. ☺

Természetvédelmi nézőpont

Kiskerti körülmények között sem árt figyelnünk a felelős növénytermesztésre. A kivadult csicsóka ugyanis özönnövényként természetvédelmi gondokat is okozhat. A vadcsicsóka elsősorban az ártéri növényzetben meghonosodva akár több kilométeren is megtalálható a vízfolyások mellett. Árnyékoló és allelopatikus hatása őshonos növények megtelepedését, így a biológiai sokféleség lehetőségét gátolja. 

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kedvelj minket Facebookon, vagy nézz körül a honlapunkon!

Szólj hozzá

kertészkedés noparakert gyakorlati tippek