I. Kertműhely szakmai beszélgetéssorozat a Boldog Gellért Szakkórházban
Előadás a szamossályi demencia kert tervezéséről
Írta: Szilvácsku Zsolt
Október 1-én egy szakmai beszélgetéssorozat indult a Boldog Gellért Szakkórházban, ahol a Magház és az ESSRG egy gyógyító kórházkert kialakításán dolgozik a Coevolvers projekt keretében.
A kórház gyógyító kertjének fejlesztési koncepcióját hivatott segíteni, a most ősszel elindított „Kertműhely” szakmai beszélgetéssorozat, amely keretében különböző kerthez kapcsolódó témaköröket ismerhetnek meg az érintettek, illetve több szakaszban a kerttel kapcsolatos véleményüket, terveiket, kéréseiket is megoszthatják egymással és a tervezőkkel.
Az első műhelybeszélgetésen, Szabó Balázs (pszichológus) és Szilvácsku Zsolt (tájépítész) mutatta be a Szamossályi Gondozási Központ és Demens Betegeket Ellátó intézményben létesített demenciakertet. Az előadók a demenciakertek kialakításának szempontjai mellett megosztották személyes tapasztalataikat is az intézményi munkatársakkal és a lakókkal való együttműködésről és az örömteli pillanatokról.
Demencia kert Szamossályiban
Tervezők: Szilvácsku Miklós Zsolt és Szabó Balázs, illetve munkatársaik
A Respect Tanácsadói Közösség természetes és gyógyító kerttervező és -építő csapata 2019-ben kapott felkérést, hogy Szamossályiban a Gondozási Központ és Demens Beteget Ellátó Intézmény akkor még nem létező kertjét találja ki és a helyiekkel közösen építse meg. El is indult a gondolkodás és tervezés, amely része volt az intézmény működésének és lakóinak, dolgozóinak a megismerése, a ház és a település környezeti adottságainak feltárása.
Egy „demenciakert” átgondolt tervezést kíván, mert terápiás környezetként képes lehet arra, hogy aktiváljon régmúlt emlékeket a demenciával élő idős betegeknél. A demenciakert mindenkinek kellemes élményt ad, de ami a legfontosabb, hogy meghatározott elemeket betartva és beiktatva, különösen élvezhető idős ellátottak számára, akik Alzheimer-kórral, vagy más demencia típussal élnek. A tervezésnél próbáltuk azonosítani azt, hogy a betegek többségét kitevő generáció számára melyek azok a növények, virágok, illatok, amelyek fiatal felnőtt korukra jellemző, számukra ismerős lehet. A hortenzia, muskátli, levendula, rozmaring látványa és illata ilyen lehet. Csak úgy, mint a füves terület néhány százszorszép „folttal”, vagy a nedves, harmatcseppes növények látványa.
A terápiás konyhakert biztosítása nem csupán látványnak érdekes, de azoknak, akiknek életük során sok tapasztalatuk volt kiskertekkel, szívesen részt vesznek ennek gondozásában, vagy a termés leszedésében, egy-egy hozzávaló begyűjtésében, ami ugyancsak terápiás célt szolgál (többek között kielégítheti a gondoskodás és a hasznosság érzelmi szükségleteit).
A demenciakertnek számos előnye van: segíti a gyorsabb felépülést demenciától független, szervi betegségekből; redukálja a stresszt, csökkenti a magas vérnyomást; segíti a demenciával élő beteget a napi ritmusa fenntartásában; segíti a D vitamin természetes felszívódását és növeli a fizikai aktivitást. Általánosságban véve aktiválja a motorikus képességeket (séta, kinyúlás, behajlítás, fogás stb.); kellemes formája a test mozgatásának, növeli az általános erőnlétet, stimulációt biztosít, és érdeklődést vált ki. Támogatja a relaxációt és a szociális interakciót is.
Fontos, hogy a gondozást végző személyzet a demenciakert minden zegzugát jól ismerje és hatékonyan kommunikálja az ott végezhető aktivitásokat a betegek felé. Ezzel személyre szabottan tudja elérni azt, hogy adott betegnek a megfelelő „csábítást” adja arra, hogy hajlandó legyen kimozdulni, részt venni a kültéri foglalkozásban. Például: „Fel kell tölteni a madáretetőket, segítene nekem? Szegénykék már biztosan éhesek!”, vagy „Képzelje, kibújtak a tulipánok! Lejön velem megnézni?”, esetleg „Kellene egy kis rozmaring az ebédhez, lejön velem szedni egy csokorral a kertből?”.
A Szamossállyiban alakuló kertet már használják a lakók és a dolgozók is, egyre több szép élményt és közös örömöt jelent számukra. Most készülnek a bútorok és a magaságyások, valamint további kertrészek, ahol a szépség, az illatok, a színek és az ízek, sőt a hangok is fontos szerepet kapnak majd.
Az előadók ismertették a demencia kert tervezésének néhány fő szempontját is:
- folyamatos sétát lehetővé tevő ösvény, amely önmagában végződik, és amelytől érthető, tiszta útvonal vezet vissza az épületig, ha a beteg úgy dönt, elég volt (a kerengő legjobb, ha 8-as vagy ívelt formát ír le)
- az ösvény átvezet a virágágyások és kerti szobrok, szökőkút között
- az ösvényen pihenő padok vannak elhelyezve, meghatározott távolságban, ismétlődően (10-15 méterenként jól látható, a környezettől elkülönülő, „kiugró” módon)
- az ösvény szélessége lehetőséget ad a kerekes székes használatra is
- a kerengő ösvény akadálymentes, és esőben, hóban, csúszásgátló természetű, mindig tisztított, takarított; lépcsőt, fellépőt nem tartalmaz
- a kerengő egyes részei árnyékosak, mások napsütötte szakaszok, a virágágyás és egyéb növények, formák nem túl magasak, így a kert távolról is átlátható, nehéz „megbújni” benne (ezáltal a gondozó személyzetnek is szemmel tartható)
- a válogatott növények sérülést nem okozhatnak akkor sem, ha a beteg megérinti azokat (nem tüskés, nem mérgező, nem szúró levelű)
- a terápiás konyhakert a fő útvonal közlekedését nem akadályozza, a munkaládák emeltek, így a kerekes székes, vagy mozgásukban korlátozottabb idős betegek is könnyedén hozzáférnek
- a sétáló ösvényt kerti szobrok, madáretetők, kancsók, színes állatfigurák, boltívek, régi időket idéző dekorációs elemek teszik érdekessé, melyek szintén megfelelnek a biztonságos szempontoknak, és ellenállnak a változékony időjárásnak
- a kerengő egyes részei az egyedi dekoráció és a feliratok, jelzések segítségével iránypontként is szolgálnak, ami támogatja a beteg tájékozódását
- a terápiás kertnek vannak otthont idéző vagy funkcionális elemei, olyan felszerelése, ami otthoni tevékenységet, családi környezetet idéz (pl. lehet teregetni, akár dekorációként egy két ruhadarab lenghet a szélben)
- az aktivitást segítheti és egyben iránypontként is kiváló a postaláda pózna (ez terápiás hatású is lehet, hiszen a beteg maga ’postázhatja leveleit’, vagy a buszmegálló elhelyezése a külső helyszínen)
- az ösvény vonalán kapaszkodók segítik a biztonságos mozgást
- a terápiás kert rendszeresen karban tartott
Az előadás során néhány konkrét példát is bemutattak az előadók.
Közel az érzékeléshez
Minél közelebb helyezzük el a pihenőhelyeket a növényekhez, annál közvetlenebb és intenzívebb élményeket kapunk. Különösen igaz ez az idősekre, a mozgásukban korlátozottakra. Célszerű olyan berendezések telepítése, amelyekbe közvetlenül is elhelyezhetők növények.
Függőkert, fali növénytartó
A szemmagasságban elhelyezett, változatos, az idénynek megfelelő növényválogatás, közvetlen és közeli kapcsolatot biztosít a növényekkel.
Rovarhotel, madáritató, termésmozaik
Foglalkoztató magaságyás
A növényekkel történő manuális munka, kapcsolat segít a lakóknak abban, hogy fenntartsák a fizikai és mentális egészségüket. A gyakorlatok keretében közvetlen érzelmi kapcsolat is kialakítható egy-egy növénnyel a gondozáson keresztül.
Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!
A Coevolutionary approach to unlock the transformative potential of nature-based solutions for more inclusive and resilient communities (Koevolúciós megközelítés a természetalapú megoldásokban rejlő átalakító potenciál felszabadítására a befogadóbb és rugalmasabb közösségek érdekében) az Európai Unió Horizon Europe tudományos programjának finanszírozásában futó négyéves (2022–2026, 101084220 szerződési számú) kutatási projekt.