Írta: Szilvácsku Zsolt

A COEVOLVERS Projekt egyik várt eredménye a főbb kutatási témák mellett, hogy a Boldog Gellért Szakkórház  kertjére egy fejlesztési koncepció készüljön. Ezt a fejlesztési koncepciót hivatott segíteni a november 18-án megtartott II. Kertműhely is. Takácsné Zajacz Vera tájépítészmérnök és építészmérnök a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a Kert- és Szabadtértervezési Tanszék tanszékvezetője. Doktori kutatását a kórházkertek témakörében végezte. Széles történeti és szakmai áttekintéssel bír a kórházkertek szerepe, kialakítása témakörében. 

Előadásában betekintést nyerhettünk a kórházkertek történeti, kertépítészeti, ökológiai és városszerkezeti szempontjaiba, tervezési előírásokat és ajánlásokat, illetve működő példákat ismerhettünk meg; hazai és nemzetközi ajánlásokat, jó gyakorlatokat és példákat mutatott be.

Előadását a tájépítész szerepének tisztázásával kezdte, akinek különböző feladatai között megkülönböztetett jelentősége van annak a tevékenységnek, amelynek keretében meghatározott célok, igények, elgondolások megvalósításának különböző lehetőségeit, folyamatát tervekbe kell foglalnia, illetve meghatároznia. Megismerhették a résztvevők a kórházkertekre vonatkozó jogszabályi kereteket és ajánlásokat, többek között a beépítés és zöldfelületi arány, az akadálymentesítés, a növényalkalmazás tekintetében. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy első lépésben fontos tervezési szempont annak figyelembevétele, hogy hol helyezkedik el a kórház. Egy városszéli, természetközeli környezetben, város központjában, vagy családi házas övezetben elhelyezkedő kórházkert kialakítása során különböző lehetőségeink vannak. Az elhelyezkedés mellett kulcsfontosságú, hogy az épületen belüli és az épületen kívüli tereket is megfelelően átgondoljuk. Az előadó az alábbi lehetőségeket mutatta be szemléletes képekkel, példákkal illusztrálva:

Épületen kívül megfontolandó különböző használati és elhelyezkedési módokat lehetővé tevő terek kialakítása.

1. Fedett, félnyitott előtér: elsősorban burkolt fedett tér, max. konténeres növényekkel. Felhasználói: beteg, látogató, dolgozó, városlakó. Funkciói: várakozás, találkozás, dohányzás.

2. Előkert: Az épület bejáratához közeli, parkosított terület, amely a tornáccal ellentétben egy zöldterület. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó, városlakó. Funkciói: esztétikus, barátságossá teszi a teret, kapcsolat a várossal, közparkként is működhet.

3. Hátsókert (oldalkert is...): Az épület hátsó kijáratához közeli, részben parkosított részben burkolt terület, ami akár részben fedett is. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciói: csendesebb, mint az előkert, természetélmény, az otthoni kert emléke, találkozások színtere lehet, közel a be-, kijárathoz.

4. Udvar: Általában min. 2 oldalról épületek, épületrészek határolják, jól látható az épületből. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciói: biztonság, menedék, visszavonulás érzése, félig privát és a kiszolgáló épület által körülvett tér – könnyen megtekinthető, elérhető, használható, fény az épületbe, fogyasztási tér is lehet, vonzó, szélvédett, látványelem is.

5. Titokkert: Az épület hátsó kertjében eldugott helyen, de jól jelölve. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozók. Funkciók: a kihasználatlan, „elhagyott” kertrész feltárható általa, elvonulás.

6. Extenzív táj – látvány, passzívan használt táj: Épületek közötti, mögötti „nem gondozott” területek. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó, városlakó. Funkciói: nagy tér, vizuális összekötés, tagolás – a vizuális természetélmény, pufferterület, bevonható ide a városi közösség, így nem alakul ki szeparált érzés a klienseknek.

7. Fitnessz, tanösvény – aktívan használt táj: Felhasználók: ambuláns beteg, látogató, dolgozó, városlakó. Funkciók: mozgás, stresszcsökkentés, vizuális látvány, természetélmény, nem túl tőkeigényes, olcsó a kialakítása, bevonható ide a városi közösség, így nem alakul ki szeparált érzése a klienseknek.

8. Átrium, belső kert: Tulajdonképpen egy minikert, amit mind a 4 oldalról épület vesz körül. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciók: jól látható, inkább látványelem, átközlekedésre és rövid tartózkodásra kellemes.

9. Pláza: Egy belső kert, mely túlnyomórészt burkolt felületű, növények ültető ládában, sok bútor jellemzi. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciói: találkozások helyszíne, forgalmasabb tér, alacsony fenntartási igény, jól akadálymentesíthető a szilárd burkolat miatt, nagyobb igénybevételre is alkalmas.

10. Tetőkert, tetőterasz: Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciói: kihasználatlan felületeket tár fel, oázis, elzárt, eldugott tér, jól körülhatárolható, védett, jó kilátás, jó rálátás – vizuális hatása kórtermekből.

Épületen belül pedig átriumkert, beltéri kert: 

Felhasználók: beteg, látogató, dolgozó. Funkciói: szimulálja a szabadtéri zöld élményt, időjárásnak nem kitett, zöld kilátás a kórtermekből, fény az épületnek.

Látványkert kialakítására van lehetőség: Általában nem használható, inkább csak látvány. Felhasználók: beteg, látogató, dolgozók. Funkciói: szimulálja a szabadtéri zöld élményt, időjárásnak nem kitett, zöld kilátás a kórtermekből, fény az épületnek.

A terek kialakítási lehetőségei mellett az előadó áttekintette kertek használóinak körét, amely során kitért a különböző klienscsoportok és fejlesztési célok (fizikai, mentális, kognitív- emlékezet emocionális-motiváció), szociális (együttműködés, kommunikáció) témakörére és példáira is. Három fő felhasználói csoportot emelt ki: a kliens/páciens, a látogató és a dolgozó, illetve negyedik csoportként egyes kórházakban a városi lakosság vagy akár a turista jelenlétét.

Hozzátehetjük a COEVOLVERS Projekt keretében készülő kertkoncepcióban kiemelt figyelmet kapó ötödik célcsoportot is, akinek a szempontjait szintén figyelembe vesszük, a nem emberi lények, a vadon élő növények és állatok csoportjait, akik szintén használói és aktív alakítói a kertnek.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!

A Coevolutionary approach to unlock the transformative potential of nature-based solutions for more inclusive and resilient communities (Koevolúciós megközelítés a természetalapú megoldásokban rejlő átalakító potenciál felszabadítására a befogadóbb és rugalmasabb közösségek érdekében) az Európai Unió Horizon Europe tudományos programjának finanszírozásában futó négyéves (2022–2026, 101084220 szerződési számú) kutatási projekt.