Írta: Lipka Borbála

Magbörzéken gyakran találkozunk kérdő tekintetekkel, amikor előkerül a közösségi magbank szókapcsolat. Hazánkban ez még nem egy ismert fogalom, de Magyarország első közösségi magbankjaként szeretnénk, ha az elkövetkező években nagyobb figyelmet és ismertséget kapna. Ennek érdekében néhány cikkben szeretnénk eloszlatni néhány tévképzetet, és összefoglalni, hogy mit érdemes tudni a közösségi magbankokról.

A közösségi magbank szókapcsolat inkább egy gyűjtőfogalom, mint egy konkrét meghatározás, ugyanis sokféle kezdeményezés sorolható ide. Ezek közül vannak, akik nem is szeretik a “magbank” szót használni magukra, hanem a “maghálózat”, “magház” vagy egyéb, hasonló meghatározással illetik magukat. A közös ezekben a kezdeményezésekben, hogy olyan fajták megőrzéséért, fenntartásáért dolgoznak, melyek szabad hozzáférésűek, és a magbankot – vagy hálózatot – működtető közösség hasznára válnak.

kép: Arche Noah

De mi is a közösségi magbank pontosan?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni, hiszen ahány kezdeményezés, annyi megoldás. Általánosságban az mondható el, hogy a közösségi magbankok vagy maghálózatok olyan alulról jövő kezdeményezések, melyek változatos eszközök segítségével a mezőgazdasági sokféleség megőrzésén dolgoznak. Hogy ezek az eszközök pontosan micsodák, az mindig az adott szerveződés pontos céljaitól és lehetőségeitől függ: lehet oktatás, magbörzék szervezése, részvételi nemesítési projektek szervezése vagy ezekben való részvétel, érdekképviselet… Az egyetlen általánosan elmondható dolog az, hogy valamennyi kezdeményezés rendelkezik valamiféle fajtagyűjteménnyel, de például ennek mérete már igen változó, ahogy az is, hogy van-e egy központi gyűjtemény vagy a tagok saját gyűjteményeiből áll össze. Működhetnek informális csoportként vagy valamilyen bejegyzett szervezetként. A közösségi magbankok tevékenységére egyszerre jellemzők az ex situ és on-farm génmegőrzés sajátosságai: rendelkeznek egy (vagy több) magbankkal, ahol tárolják a fenntartott fajták magjait, azonban ezeket aktívabban használják, mint általában a nemzeti génbankok.

kép: Bori Dániel

Egy további fontos sajátossága a közösségi magbankoknak vagy maghálózatoknak a nyilvántartási rendszer. Akár fajtafenntartásról, akár nemesítésről van szó, fontos számon tartani bizonyos adatokat - legalább azt, hogy az egyes tagoknál milyen fajták találhatóak, illetve hogy mikor fogtak belőlük magot. Ez lehet egy kockás füzet is, de manapság már praktikusabb digitális nyilvántartási rendszereket készíteni, hiszen így könnyebb összefésülni az adatokat. A legegyszerűbb rendszer egy mindenki számára elérhető Excel táblázat, de a nagyobb szervezetek közt többen saját adatbázist építenek erre a célra.

A Magház például 2012-ben informális csoportként kezdett működni, majd a Bese Egyesület különleges jogállású tagságaként működött tovább, míg végül 2021. januárja óta önálló egyesületként működik. A Magház tagjai a saját kertjeikben tartanak fenn tájfajtákat és különleges fajtákat (mert egy kicsit mind növénybolondok vagyunk, és imádunk kísérletezni), minden év elején magbörzéket szervezünk, és ha minden a terveink szerint halad, akkor jövő évben már oktatni is fogjuk a magfogást. A Magháznak nincs központi gyűjteménye, de a tagok által fenntartott fajták száma összesen 7-800 körül mozog. Lehetőségeinkhez és kapacitásunkhoz mérten igyekszünk együttműködni más szervezetekkel is, projektjeinkről a honlapunkon olvashattok bővebben. 

A Magház esetében minden tagnak van egy saját nyilvántartása a fenntartott fajtákról, és ezeket igyekszünk összefésülni egy táblázatba, amelyhez a Google Drive-on valamennyien hozzáférünk. A táblázatban feltüntetjük a fajta nevét, származási helyét, a magfogás(ok) évét, valamint azt is, hogy van-e annyi plusz mag belőle, hogy az egyesületen belül vagy akár magbörzéken is terjesszük.

Magok, magok, magok...

A leggyakoribb félreértés, amivel találkozni szoktunk, természetesen a magokra vonatkozik. A mezőgazdaságon belül a vetőmagtermesztés egy külön ágazatba tartozik - aki foglalkozott már magfogással, az tudja, hogy kicsiben csinálni borzasztóan energia- és időigényes folyamat. A Magház tagjai közt vannak, akik saját részre kertészkednek, vannak dobozrendszert működtetők és vannak, akik más úton értékesítik a terményeiket, de egyikünk sem a vetőmagtermesztésre specializálódott, így csak korlátozott mennyiségű magot tudunk produkálni minden évben. Ezért a magokat - egyelőre - nem is áruljuk: a magbörzéken adomány örömmel elfogadunk értük, és az év elején a tagsági díjat befizetőknek is ajándék magcsomaggal kedveskedünk, de arra nincs kapacitásunk, hogy az év bármely időszakában, állandó kínálattal álljunk az érdeklődők rendelkezésére. A magjainkat is szívesen megosztjuk bárkivel, aki kertészkedni szeretne, de elsősorban a különböző fajtákkal és a magfogással kapcsolatos tudás terjesztése a célunk, nem pedig a magok eladása. 

kép: Lipka Borbála

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kedvelj minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!