Írta: Réthy Katalin

A Magház egyesület online szakmai tartalmainak megvalósulását az NBGK támogatta.

A mezőgazdaság iparosodásával a sokféleség fokozatosan esett áldozatául a profitorientált termelésnek. Bár ez leginkább a szántóföldi termelésben szembetűnő, a kertészeti termelésben is tetten érhető, a hazai zöldségkertészetek jelentős része csupán pár növényfajra specializálódott. A modern árutermelő “market garden”-ek  is terjedőben vannak. Ezek ugyan gyakran ökológiai szemlélettel, nagyobb változatossággal dolgoznak, de a magfogás, fajtafenntartás jellemzően nem tartozik a tevékenységeik közé. 

A Magházas kertészek között önellátó családi gazdaságok és árutermelésre berendezkedett kisgazdaságok is találhatók. Az árutermelés senkinél sem nulláról indult: mindannyian hobbikertészként kezdtük, majd vált a kertészkedés évek során hivatássá, munkává. A fajtafenntartás, magfogás és a sokféleség ápolása sok lehetőséget rejt magában, azonban egyben kihívásokat is támaszt, hiszen szembemegy a jelenleg domináns mezőgazdasági és közgazdasági irányokkal.

A Magház hálózat árutermelő kertjei

Az árutermelő kertek kialakítása során sokat merítettünk a “market gardening” - magyarul biointenzív kertészkedés - nemzetközileg elterjedt módszereiből. Ezek közül érdemes kiemelni a fix ágyásos rendszert, ami azt jelenti, hogy 75-80 centi széles, 5- 20 méter hosszú ágyásokkal dolgozunk, amelyek évről évre a helyükön maradnak. Amennyiben sikerül gyommentesen tartani és megfelelő mennyiségű komposzttal fedni, ezek az ágyások forgatás nélkül művelhetők. A forgatás nélküli művelés, a komposzt-alapú tápanyagutánpótlás, a mulcsolás, és a jelenleg kísérletileg alkalmazott takarónövényeknek hála kertjeink talaja folyamatosan épül, és hosszú távon fenntartható termelést biztosít.

A zöldség árutermelés eszköztárából a csepegtető öntözési rendszerek és a fűtetlen fóliasátrak mindannyiunk kertészetében megtalálhatók. A csepegtető öntözés jelenleg az egyik legvíztakarékosabb módszer, mivel a közvetlenül a talajba szivárgó víz a növények gyökeréhez tud jutni minimális légköri párolgással. A fűtetlen fóliasátrak pedig fontosak a nagyobb hozamok és az egzotikus növények termesztése szempontjából, valamint a szezon tavaszi és őszi-téli meghosszabításához. Elektromos fűtési rendszereket vagy trágyatalpas melegágyat palántaneveléshez alkalmazunk. Kertjeink kialakítása és gondozása során az agroökológia, a permakultúra és az ökológiai gazdálkodás elvei vezényelnek minket. Röviden összefoglalva: kertjeinket vegyszer és műtrágya használata nélkül, indokolt esetben bio-engedélyezett szerek használatával és ökológiai szemlélettel, a természetes folyamatok támogatásával műveljük.

De mit is jelent az árutermelésben a sokféleség? Szezononként akár 50 növényfaj és 150-200 különböző zöldségfajta is megfordulhat  a kertekben. A fajtaválasztékban hagyományos kiskerti fajták, magyar és külföldi tájfajták, modern, bio termesztésre nemesített fajták, valamint egzotikus különlegességet is megtalálhatók nálunk. Jellemzően szabad elvirágzású, szabadon szaporítható fajtákkal dolgozunk, és amennyire időnk és kertünk engedi, törekszünk minél több fajtáról magot fogni. A termesztett sokféleség mellett szerepe van a sokféleségnek, amit hagyunk létezni a kertünkben. A gyomnövények, vadnövények nem csak ökológiai szempontból fontosak, de áruként is megjelenhetnek a kínálatban.

Padlizsáncsodák az Orsiherba Biokertből.

A viszonylag kis méretű, 1500-3000 négyzetméteres árutermelő kertészetekben sokféle terményből kisebb mennyiségeket termelünk. A sokféleség minden szezonban, sőt szezon közben is lehetőséget biztosít a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra. Jellemzően minden évben minden növénycsoport felkerül a palettára, de az igényeknek megfelelően tudunk az arányokon változtatni. Különböző ültetési idők és helyek is befolyásolják, hogy a kártevők éppen mit esznek, gyakran még egy ágyáson és növénycsaládon belül is eltérések lehetnek. A változatosság egyik legnagyobb előnyét Szilágyi Kriszti foglalta össze:  “Minél több minden van, annál több minden sikerül.” A változatos időben elvetett, sokféle fajt és fajtát tartalmazó szortiment valóban nagyobb biztonságot jelent, hiszen egy időjárási esemény vagy egy bizonyos kártevő felszaporodása nem fogja a teljes terményünket kivégezni. A mezőgazdaság szempontjából jelenleg az egyik legnagyobb kihívást az éghajlatváltozás jelenti. A szezonális hőmérsékleti és csapadékviszonyok felborulásával megszokott zöldségnövényeink termesztése egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A folyamatos kísérletezés, új fajok és fajták megismerése, termesztési technológiájának kidolgozása segíti az eszköztárunk bővülését. A tájfajták jellemzően genetikailag sokkal változatosabbak, mint a modern kertészeti fajták, ezért folyamatos szelekcióval tudjuk biztosítani, hogy kertünk mikroklímájához alkalmazkodjanak.

A Szezon Kert 2023-as vetésterve.

A magfogás beépítése egy árutermelő gazdaság életébe folyamatos tanulást és időráfordítást igényel. A jól bevált fajtákból jellemzően magunknak termeljük meg a paprika, paradicsom, padlizsán, saláta, tökfélék és mindenféle különlegesség magjait. Nagyobb kihívást a 2 éves termesztés és a kártevők miatt a gyökérzöldségek és a káposztafélék jelentenek, de tervezéssel és gondos növényvédelemmel itt is lehet jó eredményeket elérni. A magfogás az izolációs távolságok miatt már a szezon tervezésekor elkezdődik, az árutermelő parcellák mellett gyakran külön magfogó parcellákban zajlik. A tervezés, a magfogásra szánt növények gondozása, a magfogás maga és az adminisztráció nagyon időigényes feladatok; hosszútávon azonban gazdaságilag kifizetődő és függetlenséget ad a kezünkbe a vetőmag-ellátás kihívásaival szemben.

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!