Írta: Szalczinger Judit

A Magház egyesület online szakmai tartalmainak megvalósulását az NBGK támogatta.

A cikk első részét ide kattintva olvashatod.

A sokszínű és minden évszakban változatos, tápláló falatokat kínáló kert kialakításához  elengedhetetlen hogy hozzáférhessünk, fajtaazonos utódokat ígérő, magfogásra is alkalmas szabadelvirágzású fajták széles választékához. Ez azonban a huszadik század második felében egyre nagyobb veszélybe került.

A vetőmagelőállítás - az Egyesült Államokban csakúgy, mint szerte a világon – egyre kevesebb és egyre nagyobb befolyással bíró óriásvállalatok kezében összpontosult. 

A nagyüzemi hibridek – a vetőmagcégek számára nyereséges, a gazdákat viszont kiszolgáltatott helyzetbe sodró - térhódítása mellett egyre gyakrabban jelentek meg a növényfajtákat vagy azok bizonyos genetikai jegyeit szellemi tulajdonként kezelő, a gazdálkodói magfogást, fajtafenntartást, szelekciót szigorúan tiltó szabadalmak. 

Kép: Frank Morton és virágai  Forrás: Facebook

A korábban a nemesítők munkájának anyagi elismerését célzó fajtaoltalom (PVP - Plant Variety Protection) még lehetőséget adott a termelők és más nemesítők számára az adott növény szabad felhasználására, az Egyesült Államokban főként csak ipari találmányok, majd később a piacra kerülő génmódosított növények értékesítésének terén alkalmazott jogi  konstrukciók azonban a vetőmag-önrendelkezés teljes ellehetetlenítésével fenyegettek. 

Morton és a hozzá hasonlóan gondolkodó gazdák növekvő döbbenettel figyelték, ahogy rohamosan terjedni kezdtek a természetes úton megjelenő, nem génmódosítással, hanem hagyományos szelekciós eljárásokkal felszínre hozott genetikai jegyekre érvényesített szabadalmak. Az ilyen módon védett fajták vetőmagját a tulajdonos gyakorlatilag egyszeri felhasználásra „bérbe adja” a termelőnek, súlyos bírságokat helyezve kilátásba minden, a megvásárlással járó szerződésben leírtaktól eltérő felhasználási módért, ide értve a saját szükségletek kielégítését célzó magfogást és a fajtával végzett, új fajták előállítását célzó nemesítői tevékenységet is.

A 2000-es évekre a helyzet odáig fajult, hogy egy hagyományos nemesítéssel előállított sárgadinnyefajta „kellemes íze” (!) vagy épp egy saláta mélyvörös árnyalata és az ezt hordozó genetikai információ immár a vetőmagvállalat szellemi tulajdonát képezhette ( elméletben feljogosítva a birtokost akár az ugyanilyen tulajdonságokkal bíró, de más forrásból származó növényeket termesztő gazda perbe fogására).

A gombamód szaporodó, egyre abszurdabb és nehezebben definiálható növényi tulajdonságokra vonatkozó szabadalmak  Morton szerint hibás módon  tulajdonként tüntetik fel  azt a természet adta genetikai örökséget, amelynek egy szeletét a nemesítő pusztán felfedezi, de – az ipari találmányoktól vagy eljárásoktól  merőben eltérő módon-  nem ő maga állítja elő. A helyzet hasonlítható akár egy földrajzi objektum feltérképezéséhez is - elnevezhetjük ugyan a hegycsúcsot bátor felfedezőjének tiszteletére, de ettől még nem válik automatikusan annak tulajdonává! Sokféle mélyvörös árnyalatú saláta létrejöhet a már korábban is meglévő fajták keresztezésével, és hát a sárgadinnye „kellemes íze” – aki evett már saját termésből származó illatos, lédús, napérlelte dinnyét, már korántsem olyan biztos benne, hogy csak a szabadalom alatt álló fajtákban fordulhat elő… 

Kép: Freedom mix 1. Forrás: Szalczinger Judit

Hogyan reagált mindezen fejleményekre Morton?  Első lépésként saját nemesítői munkájában figyelmen kívül hagyta az Amerikában és Európában egyaránt tomboló szabadalmi lázat és új keresztezésekhez csakis közkincsként számon tartott, tulajdonjogokkal nem terhelt fajtákat vett igénybe.  A különleges megjelenésű, egyedi, betegségeknek való ellenállásra is alaposan megedzett saját  zöldségfajták száma így is szépen gyarapodott, lehetővé téve, hogy a Morton-házaspár a 2000-es évek elejétől felhagyjon az éttermeket célzó salátatermesztéssel és  kizárólag a vetőmagértékesítésből éljen.  A Wild Garden Seeds mára zöldségnövény-fajták százait teszi elérhetővé a nagyközönség számára, a fajták túlnyomó része mellett büszkén díszeleg a Farm-original variety (saját gazdaságban létrehozott fajta) logó.

Kép: Freedom mix 2. Forrás: Szalczinger Judit

A döbbenetesen cirádás, pöttyös-foltos, lédús és ropogós salátáktól a hűvös klímán is harcedzett paradicsomokon át a hirtelen magszárba szökés ellen szelektált gumós köményig igen gazdag  a választék, újabban pedig a vágott virágok színpompás világa is egyre inkább előtérbe kerül a kínálatban. A kisebb számban jelen lévő nem saját nemesítésű fajták is mind magukon viselik a gondos tesztelés, válogatás nyomát, kihozva a növényből a legtöbbet és legjobbat, amit a vetőmag megvásárlója csak kívánhat. Morton a stabil fajták mellett szinte minden évben további gazdálkodói szelekcióra alkalmas, hatalmas genetikai változatosságot magukban hordozó fajtamixeket is az érdeklődő vásárlók rendelkezésére bocsát, ilyen például a beszédes nevű Freedom mix, amely ugyan egyszerű salátakeverékként is termeszthető, de a saját kertben világra segíthető potenciális fajták tucatjait kínálja az időt és termőterületet nem sajnáló salátarajongóknak.

Kép: Freedom saláta mix 3.  Forrás: Szalczinger Judit

Mortonnak persze a saját vállalkozás fejlesztésén túl is szívügye maradt a vetőmag-önrendelkezés szilárdabb talajra helyezése. Mivel az élelemnövények értékes tulajdonságainak szellemi tulajdonként történő kezelése, a korábban közös örökségnek tartott genetikai kincs önkényes birtokba vétele világszerte kiszolgáltatott helyzetbe hozza a gazdálkodókat, kertművelőket, fogyasztókat, Morton úgy vélte, új eszközökre van szükség ahhoz, hogy ennek az örökségnek legalább egy részét megőrizzük és szabadon hozzáférhetővé tegyük mindenki számára, akinek szüksége lehet rá. Kulcsfontosságú alakja lett az Open Source Seed Initiative (OSSI), vagyis a Nyílt Forrású Vetőmag Kezdeményezés megalakulásának. A kezdeményezés célja a vetőmag-önrendelkezéssel kapcsolatos szemléletformáláson túl egy olyan fajtagyűjtemény megalkotása, amely garantáltan nem válhat semmiféle kisajátítás áldozatává. És hogy hogyan biztosítható ez növények esetében? Morton és társai az 1990-es években kibontakozó nyílt forráskódú szoftver mozgalomtól vették az ötletet egy, az OSSI fajtajegyzékében szereplő fajták minden átadásánál továbbítandó, a fajta szabad használatának feltételeit rögzítő licencszerű megállapodás  kidolgozására.  A végleges, ma is használt verzió így hangzik:

„Önnek szabadságában áll ezeket az OSSI megállapodás tárgyát képező vetőmagokat tetszőleges módon felhasználni. Cserébe Ön kötelezettséget vállal arra, hogy nem korlátoz másokat ezeknek a vetőmagoknak vagy származékaiknak felhasználásában szabadalmak által vagy más úton, és a vetőmagok vagy származékaik minden továbbításánál a megállapodás szövegét is mellékeli. ”

A rövid szöveg a szabadalmaztatott vetőmagok (vagy épp szoftverek) csomagolásán található, a kibontással a tulajdonos felhasználási feltételeibe automatikus belegyezést rögzítő, gyakran homályos szerződésszövegek hagyományát fordítja a feje tetejére, tömören tudtára adva a magok új gazdájának, mit tehet a kézhez kapott vetőmaggal, és ami még lényegesebb: mit nem.

A magántulajdonba nem vehető, „felszabadított” fajták nem csak a világ élelemellátása szempontjából központi jelentőségű kis léptékű gazdálkodóknak adnak lehetőséget arra, hogy saját kezükbe vegyék vetőmagjaik előállítását és elősegítsék alkalmazkodásukat a változó környezeti viszonyokhoz, hanem további nemesítői tevékenység kiinduló anyagát képezhetik azzal a feltétellel, hogy a nyílt forrású szaporítóanyag felhasználásával létrehozott fajták is ugyanilyen státuszt élveznek.  Bár a megállapodás elsősorban etikai elköteleződést fejez ki és betartása bírósági úton nem feltétlenül kikényszeríthető, Mortonék nem is erre alapoznak; az OSSI 2015-ös megalakulása óta a Kezdeményezés és a nyílt forrású fajták rohamosan növekvő népszerűségnek örvendenek, a velük való visszaélést pedig olyan negatív sajtóvisszhang és közfelháborodás követi, amelyet a megállapodást megszegő cég nem szeretne megkockáztatni. 

Kép: Morton virágai     Forrás: Facebook

A „felszabadított” vetőmagokból álló fajtagyűjtemény 36 (köztük 27 Frank Morton által nemesített) fajtával indult, mára már 550-nél is több tételből áll, és a létszám folyamatosan növekszik. A törpe növésű, de nagy méretű bogyókat termő színpompás Dwarf Project paradicsomoktól a mindennapi étkezésben is változatosan felhasználható  kukoricafajtákon át a  gyökérzöldségekig igen széles a választék. Bár a szervezet nem foglalkozik vetőmagok árusításával, honlapjukon egyre gyarapszik a partner vetőmagcégek listája, amelyek a világ számos országában az OSSI jegyzék fajtáit a megállapodás feltételeinek megfelelően hozzák forgalomba, a magkatalógusokban minden esetben feltüntetve annak szövegét.

Az OSSI gyűjteményének felajánlott új fajták felvételét egy kizárólag nemesítőkből és gyakorló gazdálkodókból álló bizottság bírálja el, többen maguk is büszkélkednek nyílt forrású nemesítéssel. A listára felkerülő növényfajták mindegyikénél fontos szempont, hogy kiválóan alkalmazkodjanak a termesztési körülményekhez, a betegségeknek és kártevőknek való ellenállóság, a jó íz, a magas beltartalmi értékek és a tetszetős megjelenés mind a vetőmagot használó gazdálkodó boldogulását és az élelem-önrendelkezés minél szélesebb körű megvalósítását hivatottak elősegíteni.

Talán nem meglepő, hogy Morton egész életművének, az általa létrehozott összes fajtának nyílt forrású státuszt biztosított – köztük található a mókás Outredgeous nevű saláta is, amely 2014- ben a világűrbe is eljutott. A nem mindennapi történetről Morton csak utólag szerzett tudomást, mint kiderült, a Nemzetközi Űrállomás kutatói egy olyan salátafajtát szerettek volna használni az űrbéli termesztési kísérletekhez, amely tápanyagokban gazdag, ízletes és nem telepednek meg rajta az űrállomás zárt légterében jelen lévő baktériumok - sok különféle jelölt földi tesztelése során Morton fajtája bizonyult legalkalmasabbnak a küldetésre. 

Bár a Wild Garden Seed és jó néhány amerikai vetőmagcég árusít nyílt forrású fajtákat a tengerentúli érdeklődők számára, mi a helyzet azzal, aki itthon szeretne a felszabadított vetőmagok csodás világával ismerkedni?

Jó hír, hogy az Európai unió területén belül is több kisebb vállalkozás tartja az OSSI fajtáit a kínálatában, bár az itt beszerezhető választék még korántsem fedi le a teljes fajtagyűjteményt. Néhány éve magam is kísérletezni kezdtem a Magyarországról is beszerezhető Morton-féle zöldségekkel, és hogy mik a tanulságok idáig?

A következő bejegyzésből kiderül! 

Felhasznált irodalom, videóanyagok:

https://osseeds.org/ossi-faqs/

https://osseeds.org/free-the-seed-podcast-03-hyper-red-rumple-waved-lettuce/

https://www.youtube.com/watch?v=4k3r_Vo6JaE

https://www.youtube.com/watch?v=W6uolqUduxk&t=76s

https://www.youtube.com/watch?v=4k3r_Vo6JaE

https://www.youtube.com/watch?v=5wQs4i5hS-M

https://www.youtube.com/watch?v=2CK9dL5-16M

https://www.youtube.com/watch?v=77HXLftwJa8&t=326s

https://www.wildgardenseed.com/articles/catalog-essays

A nem saját készítésű fotók forrása: https://www.facebook.com/WildGardenSeed

Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kövess minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!