Írj Te is az Európai Bizottságnak!
Ha fontosnak tartjátok a fogyasztók, a kereskedők és a gazdák megfelelő tájékoztatását a GMO-termékekről, a mezőgazdasági sokféleség megőrzését és a kisléptékű mezőgazdaság támogatását, hallassátok Ti is a hangotokat!
Korábban mi is hírt adtunk a GMO-vita legújabb fejezetéről, ami a génszerkesztett élőlényeket övezi. Az Európai Unión belül eddig a génszerkesztett élőlényekre ugyanazok a szigorú szabályozások vonatkoztak, mint a génmódosítottakra. Sajnos azonban úgy néz ki, hogy a mezőgazdasági multik lobbija kerekedik felül, ugyanis az Európai Bizottság arra készül, hogy bizonyos génszerkesztési eljárásokat kivonjon az eddigi szigorú szabályozás alól, és engedélyezze az így előállított terményeket, termékek GM-címkézés nélküli forgalmazását.
Így a gazdák és a fogyasztók is elvesztenék a lehetőséget, hogy szabadon válasszák meg, hogy megveszik-e a génszerkesztett alapanyagból készülő termékeket. Most minden EU-s állampolgárnak lehetősége van hozzászólni ezekhez a tervekhez. Kérjük, hogy ha Ti is ellenzitek ezt az elképzelést, küldjétek el a véleményeteket! Ide kattintva találtok egy előre megírt üzenetet (ennek a fordítását a bejegyzés végén közöljük), de természetesen a saját szavaitokkal is megfogalmazhatjátok az ellenvetéseiteket.
Mondjam el, de minek…?
Kicsit talán elcsépelt a mondás, hogy sok kicsi sokra megy, de ettől még nem lesz kevésbé igaz. Lehet, hogy elsőre reménytelennek tűnik egy több száz kilométerre lévő, nagyrészt ismeretlen emberekből álló testületnek levelet írni. De vannak olyan esetek, amikor igenis érdemes véleményt nyilvánítani. Hoztunk most két olyan példát az elmúlt évekből, amikor elegen hallatták ahhoz a hangjukat, hogy ne söpörhessék egyszerűen asztal alá az ügyet.
A paradicsomlázadás
A hangzatos paradicsomlázadás néven elhíresült eset Lettországban történt közel tíz évvel ezelőtt, 2012 elején. Az ügy azzal kezdődött, hogy egy lett házaspár, akik Rigától nem messze gazdálkodnak, és nagyjából 200 paradicsomfajtát tartanak fenn évtizedek óta, előadást tartottak a helyi kertbarát körben a paradicsom termesztésről. Az előadás után két résztvevő magokat is akart venni a pártól, majd miután megkapták, amit kértek, felfedték, hogy valójában a lett Növényvédelmi Hatóságtól jöttek, és jókora bírságot róttak ki a házaspárra - azzal az indokkal, hogy illegálisan árusítanak olyan magokat, melyek nem szerepelnek az Európai Unió hivatalos fajtajegyzékében. A tárgyalást február elejére tűzték ki, és az ügy váratlanul nagy visszhangot keltett, még a közmédiába is begyűrűzött. A tárgyalás napján a házaspárral együtt felháborodott kertészek, gazdák és zöld aktivisták érkeztek a bíróság elé, és követelték, hogy részt vehessenek a nyilvános tárgyaláson. A tárgyalást végül elnapolták, majd a vádat teljes mértékben ejtették is, a lett Mezőgazdasági Minisztérium pedig összehívott egy munkacsoportot, hogy felülvizsgálják a hagyományos fajtákkal és vetőmagokkal kapcsolatos szabályozásokat. Végül 2013 májusára sikerült elérni, hogy a házaspár és a hozzájuk hasonló gazdák legálisan árulhassák a hagyományos fajtákból, saját kézzel fogott magokat.
Mexikó vs. Monsanto
Mexikó a kukorica őshazája. Több ezer fajta kukoricát termesztenek az ország gazdálkodói, melyeknek számtalan felhasználási módját ismerik. A kukoricának komoly kulturális és étkezési jelentősége van az országban: 2013-ban az átlagos kukorica-fogyasztás 123 kg/fő/év, a 16,8 kg/fő/éves világátlaghoz képest. Mexikóban körülbelül 3 millió kukoricatermesztő él, összesen mintegy 8 millió hektáron termesztették ezt a növényt. Ebből nagyjából 2 millió hektár állt családi gazdaságok művelése alatt.
Mexikóban a génmódosított kukoricafajták termesztésében érdekelt cégeknek 2009 óta volt engedélyük kísérleti parcellákon transzgenikus kukoricát termeszteni, azonban 2013 elején több cég (köztük a Monsanto) is bejelentkezett, hogy kereskedelmi célú ültetvényeken is elkezdenék a GMO kukoricák termesztését.
A vállalatok azzal indokolták a génmódosított kukoricafajták termesztésének bevezetését, hogy ez segítene stabilizálni az élelmiszer-ellátást, a lakosság körében azonban nagy felhördülést keltett a lehetséges terjeszkedés. Az ő álláspontjuk az, hogy a GMO-kukoricák termesztése veszélyezteti a helyi, őshonos fajták változatosságát, illetve limitálja a családi gazdaságok lehetőségeit (a mexikói gazdálkodóknak kevesebb, mint 30%-a termeszt hibrid kukoricát, a többség a helyi változatokat preferálja). 2013 októberében egy ideiglenes tiltó rendelkezés született, melynek értelmében Mexikóban minden kereskedelmi és kísérleti GM-kukorica ültetvényt be kellett szüntetni. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a ‘Collective Action Protecting Native Mexican Corn From Genetic Modification‘ (“Közösen a mexikói őshonos kukorica genetikai módosítása ellen”) nevű per, melyben arra hivatkozva akarják betiltani a génmódosított kukoricafajták kereskedelmi célú termesztését, hogy ez megsértené az országban 2005 óta érvényben levő törvényt a genetikailag módosított élőlények ellenőrzéséről, valamint akadályozná az egészséges táplálkozáshoz való jogot és az őslakosok jogait.
A per a mai napig még nem zárult le, 150 különböző pontot tárgyalnak a bíróságon. De a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó tiltást 2017-ben meghosszabbította a kormány. 2020 nyarán pedig bejelentették, hogy 2024-re Mexikó teljesen glifozátmentes ország lesz - ez pedig a Monsanto Roundup nevű totális gyomirtó szerének is az egyik fő összetevője.
Források:
https://www.impactfund.org/social-justice-blog/mexico-gmo
http://www.ipsnews.net/2013/05/mexico-ground-zero-in-the-fight-for-the-future-of-maize/
Az Európai Bizottság számára írt levél magyar fordítása:
"Az EU érintett állampolgáraként írok, aki azt szeretné, ha az Európai Unió a génmódosított élőlényekkel kapcsolatos, már hatályos szabályozásokat valamennyi génmódosított élőlényre alkalmazná, ideértve az „új génszerkesztési eljárásokkal” létrehozott élőlényeket is.
A génmódosított növényeket olyan ipari mezőgazdasági rendszerekben használják, melyek nagy mennyiségű, az egészségünket és az ökoszisztémákat veszélyeztető vegyszert alkalmaznak. Az EU-nak távolodnia kellene ezektől a rendszerektől és a génmódosított élőlények használatától.
Minden génmódosított növényt tesztelni kell a közegészséggel és a környezettel kapcsolatos kockázati tényezőkre; génmódosított címkével ellátni, hogy nyomon követhetőek legyenek. A gazdáknak, nemesítőknek, élelmiszer-előállítóknak, kereskedőknek és fogyasztóknak meg kell hagyni a lehetőséget, hogy elkerüljék ezeket.
Az EU-nak nem szabad meggyengítenie a környezeti és élelmiszer-biztonsági szabályozásait. Az EU-nak a génmódosítás-mentes, organikus nemesítést és gazdálkodást kell támogatnia. Az EU-nak tökéletesíteni kell a génmódosított élőlényekkel kapcsolatos biztonsági ellenőrzéseket és bevezetnie olyan címkéket, melyek figyelmeztetik a fogyasztókat a génmódosított növényekkel etetett állatoktól származó termékekre.
Remélem, hogy az Európai Bizottság végül nem fogadja el ezeket a terveket, amik az Európai Uniónak és valamennyiünknek a hátrányára válnának. "
Ha érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, kedvelj minket Facebookon, nézz körül az Instagramunkon vagy látogass el a honlapunkra!
