Ebben a bejegyzésben a paradicsomok kiültetésével és metszésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedtük össze. Azokat a módszereket írtuk le, amiket mi használunk és javaslunk. Természetesen ezek nem kizárólagos igazságok, de kezdő kertészként kiindulópontnak hasznosak lehetnek az itt leírtak.
Vészesen közeleg az adóbevallás, és ezzel együtt az SZJA 1% felajánlásának határideje. Ugye te sem felejted el felajánlani az adód 1%-át? Ha értékesnek tartod a munkánkat, minket is támogathatsz adód 1%-ával! Idén már Magház Egyesület néven találsz meg minket az 1% gyűjtésére jogosult szervezetek között, az adószámunk 19211514-1-05 . Az alábbiakban pedig összegyűjtöttük, hogy miért is érdemes minket támogatni!
Az áprilisi enyhülésnek köszönhetően a balkonon elvetett retkek és saláták két hónap alatt szüretelhetővé cseperedtek. Tizennégy hosszúkás francia retek termett egyetlen cserépben, némelyik pufi lett, némelyik színátmenetes, és néhányat megrágott valami kártevő. Mindenesetre szuper érzés volt kisétálni a balkonra, és néhány retket kihúzni reggelihez vagy épp vacsorához.
Tegnapi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy miért fontos a méhek és egyéb beporzók jelenléte a kertben. Most pedig összeszedtünk tíz hasznos tippet arra, hogyan teheted te is méhbaráttá a kertedet!
A magfogóknak, fajtafenntartóknak különösen fontos, hogy ismerjék az adott növény beporzási és megtermékenyülési típusát; a Magházas kertekben is kiemelt figyelmet szentelünk a beporzóknak. Erre azért van szükség, mert a virágos növények csíraképes magjai csupán ivaros szaporodással képesek létrejönni: ez biztosítja az elkövetkező generációk genetikai változatosságát, alkalmazkodóképességét a változó körülményekhez.
Tavaly hónapról hónapra írtam a kis fővárosi balkonkertünk alakulásáról , és örömmel jelentem, hogy idén is folytatódik a balkonmesék sorozat immáron a harmadik városi kertész szezonunk megörökítésével. Sokat gondolkodtam, hogy tudok-e majd újat mondani a tavalyiakhoz képest, de végül arra jutottam, hogy minden szezon olyan mint egy fehér lap; változtatok korábbi dolgokon, és kipróbálok egy csomó újdonságot is.
Milyen földbe, mikor és hogyan palántázzak? Honnan szerezzek magot? Szabad-e még ilyenkor trágyázni? Mit lehet tenni a csigák ellen? Mire kell odafigyelni kerttervezéskor?
Többek közt ezekre is fény derül a Zuniverzum és a Magyar Permakultúra Egyesület 2021. márciusi online permakultúra klubjáról készült felvételből. A meghívott előadó Réthy Katalin biológus, agroökológus és a Magház aktív tagja volt, a házigazda pedig Forrai Mária Melinda.
A beszélgetés tematikája:
- Vetőmagok típusai - hol lehet beszerezni?
- Palántázás - mire kell figyelni, hogyan kell csinálni, milyen földet használj?
- Kerttervezés - mikor, mit, hova?
- Vetőmag és közösségek - közösségi magbank létrehozása
Érdekel, hogy vajon milyen növények az alábbiak: csombor, keleti békagyökér, pohánka, tehénborsó, kelvirág, mizuna, tojásgyümölcs, tönke, szurokfű vagy a murok?
És vajon minden babféle bab? Például: homoki bab, lima-bab, lóbab, török bab/tűzbab vagy a veteménybab?
És mi a helyzet a hírhedt tökfélékkel? Tényleg kereszteződhet egymással az uborka és a görögdinnye, vagy a cukkini és a patisszon?
Sok minden kavarog a fejemben, rengeteg ötlet és tetterő jellemzi a mindennapjaimat, amióta van egy „birtokom” Hosszúhetényben. Tavaly vásároltam meg ezt a nem is olyan zsebkendőnyi területet, ahol szeretnék természetközeli gazdálkodást folytatni. A téli időszak a kerítés építéséről, az ismeretek olvasgatásról, internetes oldalak felfedezéséről és persze a vetőmagok beszerzéséről szólt.